Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Büntetőjogi Döntvény tár. 24. A Btk. 416. §. 4. pontjának 2. tétele alá eső bűncselekmény tényálladékának nem alkatrésze az üzletvezetésben való gondatlanság, sem pedig az, hogy a végrehajtás tűrése szándékosan történt legyen. Aki, miután fizetőképtelenné vált, a csődkérvény beadásának elmulasztásával alkalmat szolgáltatott arra, hogy vagyonára hitelezője zálogjogot nyerjen, ha ellene a csődöt megnyitották, nemcsak szándékosság esetében, hanem az esetben is büntetendő, ha a csődkérést gondatlanságból mulasztotta el. (Kúria 1915 dec. 22. B III. 6893. sz.) A kir. Kúria: A kir. tábla ítéletét a Bp. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott okból megsemmisíti és a vádlottat a Btk. 416. §. 4. pontjába ütköző vétkes bukás vétségében bűnösnek mondja ki, amelyet azáltal követett el, hogy mint olyan egyén, ki ellen a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 1913 augusztus 7-én a csődöt megnyitotta s aki ezt megelőzően fizetésképtelen állapotba jutott; ezt tudva a csődkérvény beadásának elmulasztása által alkalmat szolgáltatott arra, hogy ellene 1913 augusztus 2-án több cég kielégítési végrehajtás útján zálogjogot nyerjen. . .. Indokok: A kir. főügyész a kir. táblának ítélete ellen a vádlott bűnösségének meg nem állapítása miatt jelentett be semmisségi panaszt. A panasz alapos. A kir. tábla a vádlottat azért mentette fel, mert azt találta, hogy a hitelezők károsodása jelen esetben nem származott a vádlottnak gondatlan és könnyelmű vagyonkezeléséből és szándékos mulasztásából. Ez pedig a bűnösség feltétele. A kir. táblának következtetése téves. Arról az esetről, midőn a vagyonbukott gondatlan üzletvezetésével okozza fizetésképtelen állapotba jutását, s ezáltal hitelezőinek károsodását, a törvény külön rendelkezik. Ellenben a károsodás és a cselekvés, illetve mulasztás közötti összefüggést a Btk. 416. §. 4. pontjának második esetében a törvény nem rendeli, miből önként következik, hogy büntetendő vagyonbukásra nézve általában megállapítottakon kívül (csődnyítás, anyagi csőd)