Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Büntetőjogi Döntvénytár. véleles hatáskörrel, melyek a 16. §. szerint öttagú tanácsban Ítélkeznek. Nyilvánvaló tehát, hogy a második csoporthoz tartozó ügyek­ben nem egyedül az eljárási szabályok módosulnak, de egyszer­smind a hatáskör is változást szenved. Ezekre tekintettel, minthogy a köz vádló panaszával megtá­madott ügyben nem az 1915: XIV. te. 10. §-ában meghatározott bűncselekményekről, hanem a fegyveres erő elleni vétségről és hatóság elleni erőszak bűntettéről, tehát oly bűncselekményekről van szó, amelyekben nem ;iz 1915: XIX. tc. 15. §-ában rend­szeresített kivételes hatáskörű, hanem a rendes hatáskörű bíró­ság ugyan, de a Gybp. alapján tartozott eljárni, azzal, hogy a törvényesen alaknlt s rendes hatáskörű bíróság nem a Gybp., hanem a Bp. szabályai szerint járt el, a hatásköri szabályokat meg nem sértette, tehát a Bp. 384. §. 4. pontjában megjelölt semmisséget el nem követte. Ehhez az elvi szemponthoz járul még, hogy az adott eset­ben a véderő elleni vétségtől eltekintve, nem külön üg\ ékről, hanem egyetlen ügyről van szó, mert vádlott a vád tárgyát ké­pező többi bűncselekményeket egyetlen cselekményével követte el, ezen egyetlen cselekmény tehát külön eljárások tárgyává nem is tehető, s minthogy a m—i törvényszék területén az esküdt­bíráskodásnak ezidőszerinti szünetelése mellett a szándékos ember­ölés és súlyos testi sértés bűntette másodfokban a kir. tábla, s harmadfokban a kir. Kúria hatáskörébe tartozik, s vádlott a ket­tős perorvoslat biztosítékától meg nem fosztható, az alsóbírósá­gok gyakorlatilag is a közvádló indítványának csak annyiban te­hettek volna eleget, hogy a véderő elleni vétséget külön tették volna gyorsított eljárás tárgyává. Ezidőszerint azonban ezen ügy elkülönítése s új eljárás alá bocsátása épen a gyorsított eljárás céljának a sérelmével történ­hetnék csak meg; a közvádló perorvoslatának tehát ily szűkített keretben ezen gyakorlati szempontból sem adható hely. ¥ * = Kúria 8160/191Ö : Hatáskör túllépése, ha a kir. törvényszék az 1915' : XIX. tc. 16. §-ában említett bűncselekmény miatt terhelt vádlottat a Gybp. alá nem eső bűncselekményben mondja ki bűnösnek (BDlár IX. 239.). — Bpesti kir. tábla 12,157/1915: A Bp. 384. §. 4. pontja alá eső hivatalból figyelembeveendő semmisségi ok létesül, ha a Gybp. alá tartozó ügyben a ren­des eljárás szabályai alkalmaztattak (BIT LXVIII. k., 77. 1.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom