Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

£0 büntetőjogi DÖnlvén y táv jelölését és az elkövetési módozatnak részletezését, az egyenes felhívás tényálladéka meg van, mert úgy a felhívó, mint a felhívottak tudatában vannak, hogy bűncselekmény elkövetésére történt a felhívás. És hogy ez a tudat mindkét részről fenforgott, a bűncselekménynek végrehajtása folytán kétséges nem is lehet. Minthogy pedig magánosok elleni erőszak bűntettének elkövetésére történt a vádlott részéről egyenes felhívás és ez a cselekmény tényleg el is követtetett, habár más körülmények is elősegítették a bűncselekmény elkövetését, a vádlott cselekménye helyesen minősíttetett, mert a Btk. 171. §-a szerint nem szükséges az egyenes reábírás mint a felbujtónál, hanem elegendő az elhangzott beszéd, amelyben a felszólítás segítő erőként hasson a tömeg cselekvőségére. — I. Kúria: Ugyanabban a beszédben felhívás nűntetl elkövetésére és izgatás liitfelekezet ellen : a két bűncselekmény eszmei halmazata (5024/1907 BDtár I. 155.). Ugyanabban a beszédben felhívás engedetlenségre a hatóság ellen és izgatás osztály ellen : a két bűncselekmény eszmei halmazata (4032/1900 BDtár III. 147.). Ugyanabban a sajtótermékben lázítás az alkotmány valamelyik intézménye ellen és izgatás nemzetiség ellen : a két bűncselekmény eszmei halmazata (3874/1903). — II. Kúria: Csupán a/, a felhívás egyenes, amelyben a tettes reámutatott arra, hogy ki ellen mily bűncselekményt kövessenek el (5983/1914). Egyenes a képletes kifejezésbe burkolt felhívás is, ha azok, akikhez a tettes a felhívást intézte, a felhívás célját és tartalmát megértették ("3095/1911 BDtár V. 119) 30. /. A Btk. 386. §-a alá eső bűncselekménynek a valóságos, nem pedig a névleges adós a tettese. — //. E bűncselekménynek nem tényálladéki eleme az, hogy a követelés peresíttetett vagy lejárt legyen. (Kúria 1914 szeptember 29. 6144. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. indokok: A kir. tábla ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be W. Mózes vádlott a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján a bűnösség megállapítása miatt; írásban indokolást is adott be, amelyben semmisségi okul azt kívánja érvényesíteni, hogy miután a L. és társa közkereseti társaságnak ő nem tulajdonosa, hanem csupán üzletvezetője volt és ennélfogva a cég hitelezőinek nem lévén adósa, a vád tárgyává tett bűncselekményt el sem követ-