Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

36 Büntetőjogi Döntvénytár. érzékeknek, illetőleg tehetségnek elvesztését a Btk. 303. §-a minősítő körülménykép emeli ki. Téves pedig azért, mert ezeknek az érzékeknek és illetőleg tehetségnek, valamint a test valamely nevezetesebb tagjának a Btk. 303. §-ában való felsorolása épen ezeknek foutosabb jellegét emeli ki, amelyek elvesztése e §. szerint büntetendő, tekintet nélkül arra, hogy elvesztésük hosszabb vagy rövidebb ideig tartó betegség eredménye-e ; míg ellenben a test többi tagjának és a kevésbbé fontos szerveknek elvesztése e §. szerint csak akkor minősül, ha az hosszabb betegeskedés folytán következett be. Jogi képtelenségre vezetne, ha a kevésbbé fontos testi tagok és szervek megsértése e §. szerint lenne büntetendő akkor is, ha azok hosszú ideig tartó betegség lefolyása után meggyógyulnak, míg a fontosságuknál íogva a törvény által különös büntetőjogi védelemben részesített nevezetesebb tagok vagy érzékek megsértése, ha azok bár hosszú ideig tartó betegség után meggyógyulnak, csak a Btk. 301. §-a szerint lennének minősíthetők és a Btk. 302. §. első bekezdése szerint lennének büntetendők; de különben is a Btk. 303. §-ában a hosszú ideig tartó betegség külön minősítő körülménykép van felsorolva, minden megkülönböztetés nélkül, amiből következik, hogy a test bármely részen ejtett testi sértés e §. szerint minősítendő, amelynek következtében a sértett előreláthatólag hosszú ideig tartó betegségbe esett. Miután pedig az orvosszakértői vélemény szerint a sértett, ki sérülését 1912. évi március hó 12-én szenvedte, az 1912. évi november hó 26-án megtartott kir. törvényszéki főtárgyaláson még mindig nehézkesen, bár értelmesen beszélt és miután a sértettnél a kir. ítélőtábla ítéletének indokaiban felsorolt, bár kis mértékű beidegzési zavarok állanak fenn és eszerint a sértett kétségtelenül hosszú ideig tarló betegségbe esett a vádlott által okozott testi sértés folytán: tévedtek az alsófokú bíróságok abban, hogy ezt a minősítő körülményt figyelmen kívül hagyva, a vádlott cselekményét nem minősítették a Btk. 303. §-a szerint. * * — Kúria: A Btk. 303. §-a alapján minősitteteu"5 a testi sértés, mikor annak következtében a sértett hebegő beszédűvé vált, értelmi felfogásában pedig korlátoltság állott elő. (3950/1898). A beszélő képességnek csökkenése oly esetben sem esik a Btk. 303. §-a alá, mikor annak helyreállása hosszabb ideig tartott (7981/1913). Nem esik a Btk. 303. §-a alá a testi sértés, ha annak folytán az egvik szem látóereje csupán csökkent, bárha e csökkenés előre láthatólag maradandó (7075/1911 BDtár VI. 181.). Nem esik a Btk. 303. §-a alá a hallóképességnek : bár maradandó gyengülése (1278/1897 B.IT. XXXVIL 179.).