Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

Büntetőjogi Döntvénytár. Indokok : A másodfokú bíróság ítélete ellen semmisségi panaszt jelentettek be a kir. főügyész a Bp. 385. §-ának l. b) pontja alapján a téves minősítés miatt; a vádlott a Bp. 385. jvának 1. a) és b) pontjai alapján a bűnösség megállapítása és a téves minősítés miatt. A vádlott semmisségi panasza alaptalan. A megállapított tényállás szerint ugyanis a vádlott a v - i kir. járásbíróságnál 1909. évi július hó 14-től 1912. évi június hó 15-ig mint díjnok volt alkalmazva és alkalmaztatásának első idejében, 1909. évi december hó 31-ig a II. számú járásbírósági iroda kezelésével is meg volt bízva; a vádlott a jelzett időben a sommás fizetési meghagyásokról vezetett lajstromból 16 esetben, a sommás perekben érkezett beadványokról vagy azon ügyekben felvett jegyzőkönyvekről 10 esetben, végre telekjegyzőkönyvi kivonatok másolatairól 5 esetben a felek által, illetve K. Tihamér kir. járásbírósági telekkönyvvezető által neki, az okmányokra leendő felragasztás céljából átadott okmánybélyegeket, illetve egynémely esetben a felek által közvetlenül felragasztott okmánybélyegeket, azokat az illető okiratokról levéve, magának tartolta meg és ily módon a hivatalánál fogva kezelésére bízott és pénzértékkel bíró bélyegeket jogtalanul eltulajdonította; az ekként elkövetelt sikkasztás palástolása céljából pedig a jelzett okiratokra már használt bélyegeket ragasztott fel, azokat a kir. járásbíróság bélyegzőjével átbélyegezte és átírta; az átbélyegzésre a bíróság hivatalos pecsétjét és nem az átbélyegzés napját jelző időjelző bélyegzőt használta, anélkül, hogy a bélyegeket a felülbélyegzés időpontjának kiiüntetésével ellátta volna. A vádlottnak ez a tevékenysége nem a Blk. 355. §-ába ütköző és a 356. §. szerint minősülő sikkasztás bűntettének, de a Btk. 462. §-ába ütköző és a 463. §. szerint minősülő hivatali sikkasztás bűntettének tényálladékát meríti ki, ezen az alapon tehát az alsófokú bíróságok helyesen állapították meg a vádlott bűnösségét és helyesen mellőzték a vád tárgyává tett cselekmény minősítésénél a Btk. 355. és 356. §-ait. A közvádló által a Bp 385. §-ának 1. b) pontja alapján bejelentett semmisségi panasz ellenben alapos. Amennyiben ugyanis a vádlott az egyízben már használt bélyegeket felhasználta oly módon, hogy azokat újból átbélyegezte, elkövette az 1897 : XXXVII. tc. 1. §-ának második bekezdésében meghatározott bélyeghamisítás vétségét. A használt bélyegeknek átbélyegzése, a korábbi álbélyegzést többé-kevésbbé — az átbélyegzést eszközlő egyén ügyességétől leltételezetten — felismerhetlenné teszi és így az átbélyegzés a korábbi értéktelenítési jel eltávolításával azonosnak tekintendő.