Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

96 Büntetőjogi Döntvénytár. misségi panaszt, mert az esküdleknek az I. számú főkérdésre és a III. számú kisegítő főkérdésre adott válaszai ellenmondók. Ez a panasz alapos. Cs. György ellen azon tényállás alapján emeltetett vád a Btk. 345. §-ában meghatározott rablás bűntette miatt, hogy vád­lott 1914. évi március hó 22-én este a kocsiján mellette ülő I). József nadrágjának zsebébe benyúlva, onnan bizonyos meny­nyiségű aprópénzt kiveti és mikor sértett ezt észrevéve, a lova­kat megállítandó, a gyeplőhöz kapott, a sértettet a kocsiról le­lökte és gyorsan elhajtott és ekként a lopott tárgy megtartása végett erőszakot használt. A vád alapjául szolgált ezen tényállás szerint a Btk. 345. §-a alá eső rablás lényálladékához tartozó elemeknek meg­felelő ténykörülmények felsorolásával szerkesztett ténykérdésre (I. számú főkérdésre) az esküdtek hétnél több szavazattal igennel feleitek. Az esküdtek, úgy az I számú főkérdés ezen szerkezeténél, de annál fogva is, mert az eset körülményeiből helyesen csak azt lehetett következtetni, hogy az erőszak a lopott tárgy meg­tartása végett használtatott, tisztában lehettek és nyilvánvalóan tisztában is voltak aziránt, hogy az említett íőkérdésre adandó válaszukkal az erőszak, mint a Btk. 345. §-ában körülírt rablás tényálladéki elemének fenforgása fölött döntenek. Midőn tehát az esküdtek az I. számú lőkérdést igenlően döntötték el és ennek dacára a rablás megállapító tényálladéki elemekről hozzájuk intézett jogkérdésre (II. számú főkérdésre) nemmel; ellenben a Btk. 333. és a Bn. 48. §-a alá eső lopás vétségére nézve hozzájuk intézett tény- és jogkérdésre (III. és IV. számú kisegítő főkérdésekre) igennel feleltek, önmagukkal jöttek ellenmondásba és határozatuknak ezen önmagának ellen­mondó volta az esküdtbíróság arra alapított ítéletét is ellen­mondóvá és érthetetlenné teszi. Ezek szerint a Bpn. 29. §-ának 6. pontjában körülírt alaki semmisségi ok forog fenn . . . * * — Ha a kir. ügyész az ítélet ellen semmisségi panasszal élt volna a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján, a Kúriának módjában állott volna új íté­letet hozni az eljárás megsemmisítése nélkül is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom