Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

Iliinletőjogi Döntvénytár. csábít, felszólít, buzdít, vagy csábítani igyekszik, történjék ez ajándék adása, vagy más előnyök nyújtása állal, vagy bármi más módon. Ámde a jelen ügyben kiderített, az eljárás alapjául vett lényállás szerint a gyanúsítottak részéről, a szegedi élelmezési raktár kezelésével megbízott M. Walter cs. és kir. élelmezési főhadnaggyal és Sz. József cs és kir. közös hadseregbeli őrmesterrel szemben elkövetett csábítás nem vonatkozott, de az azokat illető hatáskör természetét tekintve nem is vonatkozhatott azoknak olyan katonai szolgálali kötelességeire, amelyeknek megszegése a szolgálati szabályok általában való mellőzésének a katonai Btk. 286. §-ának c) és d) pontjaiban meghatározott esetei közé tartozik és amelyeknek megszegésére való csábítás a katonai Btk. 314. §-ában meghatározott bűncselekmény tényálladékát megállapítja. A katonai Btk. 314. §-a ezek szerint a gyanúsítottak terhére rótt bűncselekményt illetően nem nyerhet alkalmazást. De nem alkalmazható a jelen esetben a katonai Btk. 327. sem. Az ebben a §-ban körülírt, az állam hadi ereje ellen elkövetelt bűntett tén)álladéka csak akkor létesül, ha a tettes a cselekményt abból a célból követte el, hogy azáltal az osztrákmagyar monarchia fegyveres hal almára, vagy valamely azzal szövetséges hadseregre hátrány, vagy az ellenségre előny háramoljék. A célzatnak a szóbanforgó bűncselekmény tényálladéki elemei közé való felvétele azt jelenti, hogy a törvény a bűncselekmény tényálladékának megállapítása szempontjából nem tartja elegendőnek az eredmény bekövetkezésének előrelátásában álló szándékosságnak fenforgását, hanem ennél többet, vagyis azt kívánja, hogy a szándék egyenesen az említett eredmény elérésére irányuljon; hogy tehát ezen eredmény létesítése a tettes cselekvésének indító okát képezze. Arra nézve azonban, hogy a gyanúsítottak a terhükre rótt cselekményt abból a célból követték el, hogy abból az osztrákmagyar monarchia fegyveres hatalmára hátrány háramoljék, az eljárás eddigi adatai elfogadható alapot nem nyújtanak. Nyilvánvaló ezekből, hogy a szegedi kir. törvényszék és az ottani kir. tábla a törvényt megsértették akkor, midőn a katonai Btk. rendelkezéseinek téves felhívásával a jelen üayet a katonai bíróságok hatáskörébe utalva a kir. törvényszék a kir. ügyész állal a gyanúsítottak előzetes letartóztatása iránt hozott határozatok felülvizsgálását megtagadta, a kir. tábla pedig a kir. törvényszék törvényt sértő végzései ellen közbevetett felfolyamodásokat elutasította.