Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár. 39. Bizományos csalása megbízójával szemben. A vádlott tőzsdei üzletben járatlan személyeket erre a célra alapított lapja segítségével és ügynökei útján bizonyos értékpapíroknak vásárlására csábított, majd cselfogással ugyanazon értékpapírok árfolyamának csökkenését idézte elő; ily képen — visszaélve a bizalommal és megszegve a bizományost terhelő hűségi kötelességet — megbízóit úgy érdekük, mint az ajánl ott ügyletek realitása felől tévedésbe ejtette, azokat megkárosította, magának pedig jogtalan vagyoni hasznot szerzett. (Kúria 1913 december 2. 8090. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszokat elutasítja. indokok: A vádlottak a BP. 385. §-ának 1. a), b) és 3. pontja alapján jelentettek be semmisségi panaszt, mert a vád alapjául szolgáló cselekmények a kir. ítélőtábla által meghatározott bűncselekmények tényálladékát meg nem állapítják, mert a minősítés téves és mert a Btk. 92. §-át nem alkalmazták. A panaszok alaptalanok. I. A ténymegállapítás szerint ugyanis N. M. vádlott 1905-ben vőtársával M. F.-vel «N. M. és Társa» címen bankbizományi üzletet alapított. A cég üzletköre leginkább tőzsdei árfolyammal bíró értékpapíroknak bizomány utján való adásvételére terjedt ki, még pedig a kereskedelmi vételi ügyletek ama nemére, amelyeknél a szerződő felek szándéka nem az árúk effektív vételére és eladására, hanem csak annak a különbözetnek a megtérítésére irányult, amely a vétel és az ügylet lebonyolítása napjának árfolyama között mutatkozik. Az ily természetű ügyletek lebonyolítására a cég akként rendezkedett be, hogy a vevők (kommittensek) túlnyomó részben az árfolyam emelkedésére (a la hausse), a cég pedig áresésre (a la baisse) játszott. A cégnek elsősorban az volt a célja, hogy ehez az üzérkedéshez szükségletének megfelelő ügyfeleket szerezzen minél nagyobb számban. Ezen üzleti érdek előmozdítása végett a cég ((Der finanzielle Weg\veiser» címen lapot adott ki és ennek szerkesztését a fizetéssel szerződtetett B. L. vádlottra bízta, aki saját bevallása szerint tőzsdei üzletek miatt vagyonilag tönkre-