Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

128 fiünletojogi Döntvénytár, rendelte, mert a nyomozat adatai szerinl vádlottakkal 87.01111)011 az 1913: XXI. le. 1. §-ában meghatározott cselekmény jelenségei látszanak fenforogni, ennek elbírálására pedig a feni hivatkozott törvény értelmében az a—i járás főszolgabírói hivatala illetékes. Az a—i járás főszolgabírája 1913 oklóber 2-án 468 1913. kih. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert a nevezetlek kóbor cigányok, kik egyébként a köztudomás szerint is munkakerülő életmódot folytatnak, maguknak és jószágaiknak az élelmet engedélynélküli koldulásból szerzik meg. Saját bevallásuk szerint is házasságon kívüli életközösségben élnek és a fentebb leírt életmódjuk folytatása közben magukkal hurcolják három apró gyermeküket, azonkívül pedig másik két apró gyermeküket állítólag odahaza felügyelet nélkül hagyták. Az előállított egyének, akik nyilvánvalóan életerős és munkaképes egyének s ennek dacára hivatásszerűen kóborolnak, koldulnak, s a személy és vagyonbiztonságra nézve alaposan gyanúsak ; emellett a csavargás és engedélynélküli koldulás hivatalból üldözendő kihágásaiban tettenérettek, végül pedig kóbor életmódjukkal a magukkal hurcolt három és beismerésük szerint otthonhagyott két apró gyermekük erkölcsiségét romlásnak és veszélynek teszik ki. Eme ténykörülmények figyelembe vétele melleit kétségtelen, hogy az 1913: XXI. Ic. 3. §-ába ütköző vétség és nem az 1. §-ába ütköző kihágás elkövetése miatt vonandók eljárás alá. II. A m. kir. igazságügyminiszler előterjesztette, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. Tekintve hogy az eddig kiderített tényállás alapján azt a vitás kérdést, vájjon az 1913: XXI. tc. 3. §-ába ütköző vétség, vagy az idézett törvény 1. §-ába ütköző kihágás esete forog fen, alaposan eldönteni nem lehet, sőt ez a kérdés a jelen esetben csakis a kitűzendő tárgyalás keretében tisztázható, ennélfogva az ezúttal felmerült hatásköri összeütközés! a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni, mert a rendes bíróságnak fentebb felhívott 3. ,^-ába ütköző vétség érdemi elbírálására megvan a hatásköre, de jogában áll, sőt kötelessége is a tárgyalás eredményéhez képest, amennyiben csak kihágást látna megállapíthatónak, a kisebb hatáskörű hatóság elé utalt cselekményt is, a Bl\ 22. $-a értelmében érdemileg elbírálni.