Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár. rumnak egy egyén részére való kiszolgáltatása s illetve egy egyén által való elfogyasztása, különösen, ha az illető különben is alkoholista, miről a vádlott tudott, könnyen alkoholmérgezést idézhet elő, s miután vádlott ennek dacára a sértettnek rövid időköz alatt 11 deci rumot szolgáltatott ki, melyet a vádlott előtt a sértett el is fogyasztott, vádlott ebbeli cselekménye kimeríti a büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanság fogalmát, nem tévedett tehát a másodbíróság, midőn a vádlott cselekményét bűncselekménynek (gondatlanság által okozott emberölés vétsége) minősítette. 103. Szövetkezeli uzsora. Vezérigazgató büntetőjogi jelelössége. (Kúria 1913 február 18. 1304. sz.) A kir. Kúria: A kir. főügyész semmisségi panaszának helyt ad, mindkét alsófokú bírósági ítéletét a BP. 385. §-ának \.a) pontja alapján megsemmisíti és a vádlottat bűnösnek mondja ki az 1883: XXV. tc. 1. §-ába ütköző és annak 2. §-a szerint minősülő uzsora vétségében, amelyet azzal követett el, hogy mint a K. szövetkezet ügyvezető igazgatója felhasználva P. Pál sértettnek szorultságát, neki az 1905 július 18-án 600 K-ról kiállítóit kötelezvény és a sértett és kezesei által kiállított és meg is hosszabbított váltó ellenében, 474 K 24 fillért oly kikötések mellett hitelezeti, hogy az utóbb érvényesített kikötések nagy terhe miatt a körülményekhez képest a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik, ezeket az előnyöket pedig váltó alakjába rejtve kötötte ki. Indokok: A kir. táblának másodfokú ítélete ellen a kir. főügyész a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján, mert a megállapított tények az uzsora vétségét kimerítik, semmisségi panaszt jelentett be. A panasz alapos. Az alsófokú bíróságok a vádlottat a vád alól azért mentették fel, mert abból, hogy P. Pál sértett, a kötött ügylet szerint a K. szövetkezet tagjai sorába belépésre köteleztetett, valamint abból a tényből, hogy a szövetkezettől kölcsönt vett fel, a következtetést nem összefoglalva, hanem külön-külön vonták le és arra az eredményre jutottak, hogy a kölcsönügyletre nézve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság nem mutatkozik. De felmentették a vádlottat azért is, mert elfogadták, hogy a kikötések nem a sértett szorultságának felhasználásával történtek.