Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

[08 Büntetőjogi Döntvénytár. II. tc. 2. §-a szerint csak a védjegynek az arra illetékes keres­kedelmi és iparkamaránál történi belajstromozlatása nyújtja. A belajstromoztatás ténye a bemutató részére a védjegy kizáró­lagos használati jogát azon naplói és órától kezdve biztosítja, amidőn a védjegyet a kereskedelmi és iparkamaránál bemutatta, (1890 : II. tc. 19. §-a) és azt a következményt vonja maga után, hogy bárki, aki másnak kizárólagos basználati jogát képező véd­jeggyel jogtalanul ellátott árúi, ezt tudva, forgalomba hoz, vagy árul, az 1895 : XLI. tc. 8. §-ában körülirt védjegybitorlás ki­hágásáért az ott meghatározott büntetéssel sujtatik. A használati jog kizárólagossága ezekhez képest, de a dolog természete szerint is, kizárja, hogy a belajstromozott védjegy tulajdonosán kívül más valaki azt a védjegyet hasonló árúnemre belajstromozás nélkül büntetlenül használhassa. Valamely árujegy tényleges használata feljogosítja ugyan annak tulajdonosát arra, hogy a más részére belajstromozott védjegy törlését abban az esetben, ha igazolja, hogy az általa hasonló árúnemre belajsiro­mozatlanul használt árújegye, mint vállalata árúinak ismertető jele, az illető forgalmi körökben azon időben ismeretes volt, midőn a hasonló védjegy belajstromoztatott, az 189o : XLI. tc. 4. §-ának második bekezdése szerint a védjegy belajslromozásá­tól számított két év alatt a kereskedelemügyi minisziérhez be­nyújtandó kereset útján eszközölhesse és a törlés esetén az idézett törvény 7. §-ának második bekezdése értelmében a pana­szos jogosítva van a törült védjegyet saját javára belajstromoz­tatni ; ebből azonban nem vonható le, sőt a törvény rendelkezé­seivel egyenesen ellentétben áll az a következtetés, mely szerint valamely árújegy tényleges használója pusztán ezen használat alapján, árúit ezen árújegy alatt büntetlenül forgalomba hozhatja akkor is, ha a más számára belajstromozott védjegy törlésének kereset úlján való eszközlését és a védjegynek saját javára való belajstromozlatását elmulasztotta. 8H. A MÁV. napidíjasát a büntetőtörvények alkalma­zása szempontjából ugyanazon elbánásban kell ré­szesíteni, mintha közhivatalnok volna; az általa közhivatalnoki jellegének jelhasználásával elköveteti lopás a Btk. 336. §-ának 9. pontja szerint minősül. (Kúria 1914 február 11. 1008. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom