Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

[08 Büntetőjogi Döntvénytár. II. tc. 2. §-a szerint csak a védjegynek az arra illetékes kereskedelmi és iparkamaránál történi belajstromozlatása nyújtja. A belajstromoztatás ténye a bemutató részére a védjegy kizárólagos használati jogát azon naplói és órától kezdve biztosítja, amidőn a védjegyet a kereskedelmi és iparkamaránál bemutatta, (1890 : II. tc. 19. §-a) és azt a következményt vonja maga után, hogy bárki, aki másnak kizárólagos basználati jogát képező védjeggyel jogtalanul ellátott árúi, ezt tudva, forgalomba hoz, vagy árul, az 1895 : XLI. tc. 8. §-ában körülirt védjegybitorlás kihágásáért az ott meghatározott büntetéssel sujtatik. A használati jog kizárólagossága ezekhez képest, de a dolog természete szerint is, kizárja, hogy a belajstromozott védjegy tulajdonosán kívül más valaki azt a védjegyet hasonló árúnemre belajstromozás nélkül büntetlenül használhassa. Valamely árujegy tényleges használata feljogosítja ugyan annak tulajdonosát arra, hogy a más részére belajstromozott védjegy törlését abban az esetben, ha igazolja, hogy az általa hasonló árúnemre belajsiromozatlanul használt árújegye, mint vállalata árúinak ismertető jele, az illető forgalmi körökben azon időben ismeretes volt, midőn a hasonló védjegy belajstromoztatott, az 189o : XLI. tc. 4. §-ának második bekezdése szerint a védjegy belajslromozásától számított két év alatt a kereskedelemügyi minisziérhez benyújtandó kereset útján eszközölhesse és a törlés esetén az idézett törvény 7. §-ának második bekezdése értelmében a panaszos jogosítva van a törült védjegyet saját javára belajstromoztatni ; ebből azonban nem vonható le, sőt a törvény rendelkezéseivel egyenesen ellentétben áll az a következtetés, mely szerint valamely árújegy tényleges használója pusztán ezen használat alapján, árúit ezen árújegy alatt büntetlenül forgalomba hozhatja akkor is, ha a más számára belajstromozott védjegy törlésének kereset úlján való eszközlését és a védjegynek saját javára való belajstromozlatását elmulasztotta. 8H. A MÁV. napidíjasát a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából ugyanazon elbánásban kell részesíteni, mintha közhivatalnok volna; az általa közhivatalnoki jellegének jelhasználásával elköveteti lopás a Btk. 336. §-ának 9. pontja szerint minősül. (Kúria 1914 február 11. 1008. sz.)