Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár. 105 hogy ellentállás cselében hogy kell azt használni, azután elővette forgópisztolyát, melyből próbalövéseket tett s megmutatta a zsírban kisütött, a kutyáknak szánt szivacsokat, Sz.-án azonban V. János és T. Pál a korcsmában összevesztek, P.-t leloglák, a revolvert tőle elvetlék és a korcsmáros előtt a szándékolt bűncselekményt leleplezték, amihez azulán L. József is csatlakozott. Ezekből a lényekből a kir. tábla helyesen vonta le a következtetést arra nézve, hogy a tervbe vett rablással kapcsolatosan P. János szándéka arra is kiterjedt, hogy szükség esetében P. Antalt, vagy az ellenlálló hozzátartozóját meggyilkolják és hogy evégből L. József komoly elhatározással szövetkezett P. Jánossal. Mert ha nincs is megcáfolva, hogy T. Pál és V. János csak látszólag egyeztek bele a bűnös vállalatba és hogy eleve elhatározták P. János leleplezését; nem fogadhaló ez el L Józseffel szemben. Mert abból a lényből, hogy P. János a szándékolt rablás és ennek elkövetéséhez esetleg szükséges gyilkosság tervét L. Józseffel részletesen közölte, továbbá, hogy ez P. János megbízásából a revolvert és a töltényeket megvásárolta, cinkostársakat keresett és habár a tervnek vele történt közlésétől a Sz.-ba való utazásig több nap telt el, mégis L. József a tervnek tudatában P. Jánossal lartoíl és ebben az útjában időnként V. Jánostól és T. Páltól elkülönítve, P. János társaságát kereste: nyilvánvaló, hogy L József és P. János a rablás véghezvitele céljából szükségesnek mutatkozó emberölésben is megegyeztek és hogy L. József azt követőleg, hogy V. János és T. Pál P. Jánost leleplezték, már csak a kényszer hálása alatt és avégből, hogy önmagát mentse, csatlakozott a leleplezéshez. A védőnek az a jogi álláspontja pedig, hogy a gyilkosságra irányuló szövetségről ebben az esetben azért nem lehet szó, mert P. János célja lopás vagy rablás volt, aminek az emberölés csak esetleg eszközcselekményül szolgálhatott volna, téves; mert gyilkosság, vagy arra való szövetkezés esetében közönbös az, hogy az ölésre irányuló szándékot mily célzat vezeti, vagyis, hogy a lettes az emberi élet kioltásán íelül milyen más eredményt kívánt megvalósítani; az pedig, hogy vádlott előremegfontolás után, a rablás, mint végcél véghezvitele végeit emberölésre is el volt határozva, vagyis hogy cselekvőségében meg volt a Mtk. °278. §-ában meghatározott bűntettre irányuló előre megfontolt szándék, az a fenti tényekből szükségkép következik.