Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

100 Büntetőjogi Döntvénytár. lek abból az indokból, mert az újabb vád tárgyává tett cselekményükért már büntető úton elítéltettek és ugyanazon cselekményükért ismételten bűnvádi eljárás alá nem vonhatók. Ezen felmentő ítéletnek felsőbírósági felülvizsgálása alkalmával ellentétes határozatok keletkeztek. A bírói úton üldözendő jövedéki kihágásokra vonatkozó törvények — egyes kivételes rendelkezésektől eltekintve, melyek szerint a jövedéki kihágásért büntetendő egyén ellen az ott meghatározott esetekben a büntetőtörvényekben tiltott cselekmény miatt külön a bűnvádi eljárás is megindítandó — a felvetett kérdés eldöntésére nézve irányadó, általános érvényű jogszabályi nem tartalmaznak. Ennek hiányában a döntésnél a büntetőjognak a büntetőtörvénykönyvben és a bűnvádi perrendtartásban érvényre jutott általános elvei veendők alapul. Nem is lehet kétséges, hogy a pénzügyi bíróságok, midőn az itt kérdésben levő esetekben a lopásért elítélt vádlottakat a szeszjövedéki kihágás miatt ellenük emelt vád alól abból az indokból mentették fel, mert ugyanazon cselekményükért már elítéltettek, a felmentést a két külön vád alapjául szolgált tettek között fenforogni látott azonosságra fektették. Előtérbe lép tehát a tettazonosság kérdése, vagyis az a kérdés, vájjon az adózatlan szesz elidegenítésével elkövetett lopás és a szesznek a megadóztatás alól történt elvonásával elkövetett, az 1908 : XXVIII. tc. 108. §-ába ütköző jövedéki kihágás tekintetében tettazonosság forog-e fen, mely az egyik bűncselekményért történt elítélés esetében a másik bűncselekményért való felelősségrevonást kizárná? Tettegységről büntetőjogilag csak akkor lehet szó, ha a tettes cselekvése egy, az elkövetés módja, helye és ideje tekintetében összefüggő, a jogsértő eredmény, valamint az akaratelhatározásnak arra való vonatkozása szempontjából is egységes tettet képez, mely valamely bűncselekménynek összes alkateíemeit magában foglalja. A tettnek ez a minősége az azzal létesített bűncselekmény egységét is vonja maga után és kizárja annak megengedhelőségét, hogy a tettes, aki a bíróság által minden lénybeli és jogi vonatkozásában elbírált telteért már bűnhődött, azért utóbb még egyszer más címen üldöztessék. Ámde a bűncselekménynek az újabb üldözést kizáró ez az egysége a jelen esetben nem ismerhető fel. A lopás vagyon elleni bűncselekmény. Tárgya az idegen tulajdon- vagy birtokjog. Az elkövetési cselekvőség az idegen ingó dolog eí\ ételében áll és a szándék a dolog jogtalan eltulajdonítására irányul.