Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

62 Büntetőjogi Döntvénytár. tétel a községházán, hivatalos helyiségben, tehát nyilvánosan történt. Ebben ellenmondás van, mert ha már az egyszerű rágalmazás tényálladékához szükséges csekélyebbfokú nyilvánosság sincs meg, annál kevésbbé lehet szó arról a nagyobbfokú nyilvánosságról, amely a Btk. 262. §-ának alkalmazására alapul szolgálhat, amihez nemcsak a hely nyilvánossága, hanem az is szükséges, hogy az állítást vagy a kifejezést számosabb személy jelenlétében tegyék illetve használják. • = V. ö. 8114/4905 EH (egymagában az a tény, hogy a rágalmazó állítást hatósághoz beadott iratban használták, nem minősíti a rágalmazást a Btk 262. §-a szerint BET 371.); 277/1905 (a nyilvánosságot a Btk. 171. §-ában megjelölt értelemben kell venni BDlár r. foly. VI. 42.); 1459/1907 (népgyűlés: nyilvánosság BDtár I. 89.). 55. Előkészület sikkasztásra. (Kúria 1913 december 22. 8630. sz.) A kir. Kúria: A semmiségi panaszt elutasítja. . . . indokok: A kir. tábla ítélete ellen semmisségi panasszal élt a kir. íőügyész a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján a vádlottnak felmentése miatt. . . . Ez a panasz alaptalan. A kir. tábla ugyanis azt fogadta el valónak, hogy a vádlott a sértett által 3500 K-ért, a vételár teljes kiegyenlítéséig a tulajdonjog íentartásával neki eladott gépkocsit kijavítás végett G. Józsefnek átadta és habár ekkor még a gépkocsi vételárából 1000 K-val hátralékban volt, megbízta G. Józsefet a gépkocsi eladásával is, aki e megbízás folytán a Pesti • Hírlapban a gépkocsi eladására vonatkozó hirdetést tett közzé; a gépkocsi azonban el nem adatott, mert időközben azt a bíróság lefoglalta. Minthogy a vádlott azáltal, hogy a gépkocsi eladásával egy harmadik személyt megbízott, csupán az eladás tekintetében intézkedett, de ezzel az előkészületi cselekményével az elidegenítést meg nem kezdette, a kísérlet nem állapítható meg.