Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

238 Büntetőjogi Döntvénytár. nek számba, nem tévedett a kir. tábla abban sem, hogy fogházbüntetést nem alkalmazott s a vádlottat dorgálásra Ítélte. Ezek szerint a semmiségi panasz minden irányban alaptalan lévén, azt a BP. 437. §-ának negyedik bekezdéséhez képest el kellett utasítani. 138. A sikkasztásnak tekintendő bűncselekményt (Btk. 359. §.) az is elköveti, aki nála hagyott és nemcsak az, aki reá bízott dologra nézve követi el a sikkasztást, az elzálogosítás pedig e bűncselekmény elkövetési cselekedete. (Ouria 1913 április 8. 2654. sz. a.) A kir. Ouria: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A kir. tábla Ítélete ellen a védő a BP. 384. §-ának 9. pontja és a BP. 385. §-ának i. a) pontja alapján jelentelt be semmiségi panaszt, mert bizonyítás kiegészítése iránti indítványa mellőztetett és mert vádlott cselekvősége nem meríti ki a terhére megállapított bűncselekmény tényálladékát. A Curia a semmiségi panaszt mindkét irányban alaptalannak találta s mint ilyet a BP. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében elutasította . . . Tényként van megállapítva, hogy B. M. sértett 9171 K 72 f. és járulékai követelésének erejéig le, illetve felülfoglaltattak vádlottnak 2622 K értékre becsült ingóságai, vádlott pedig a nála hagyott ingókat D. és társa czégnél beraktározta s azokra 2000 K kölcsönt vett fel. Minthogy ezek szerint vádlott a biróság által zár alá vett ingóságait elzálogosította s ezzel az árverés elől elvonta, a vád alapjául szolgáló tett a Btk. 359. §-ában meghatározott bűncselekmény ismérveit kimeriti. Nem alapos a védőnek az a kifogása, hogy a lefoglalt tárgyak nem bízattak reá s hogy felesége nem volt figyelmeztetve az elidegenítési tilalomra; a sikkasztásnak tekintendő bűncselekményt az is elköveti, aki nála hagyott dologra nézve követi el a sikkasztást, az pedig nem kétes, hogy a tárgyak vádlottnál hagyattak, mert ő maga raktározta el azokat a zár alá vétel után, másfelől a megállapított tények szerint a vádlottnak tudomása volt a foglalásról s ha ennek tudta mellett a lefoglalt ingókat (azokra másfelől kölcsönt vévén föl) elzálogosította, közömbös az, hogy felesége volt-e figyelmeztetve az elidegenítés tilalmára, mert a