Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. 209 forog, vádlott cselekménye pedig mégis csupán a Btk. 416. §-ának 2. és 4. pontjai alapján minősíttetett; a védő, a vádlott csatla­kozásával a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján, mert vádlott terhére a bűncselekmény tényálladéka megállapittatott, az Írásbeli indokolás szerint azért, mert vádlottnak üzlete csak kis jövedel­met hozván, meg nem haladta a kisipar körét és ez okból vád­lott kereskedelmi könyvek vezetésére, valamint mérleg készítésére nem volt kötelezve, de mert a vádlott vagyonára végrehajtás ut­ján zálogjogot nyert hitelezője erről a jogáról lemondván, bün­tetendő vagyonbukás esete nem forog fenn. A kir. főügyész semmiségi panaszát a koronaügyész csak a BP. 385. §-ának 4. b) pontjára nézve tartotta fenn s így annak felülvizsgálata a BP. 385. §-ának 1. a) pontja tekintetében mel­lőzendő volt. Vádlott cselekménye bűncselekmény s a bűnösség megálla­pítása miatt használt panasz alaptalan. Mert az, hogy vádlott hitelét igénybe véve nagyobb összegek erejéig szállítási ügyleteket kötött s kereskedelmi üzletében éven­kint átlag 25—30,000 K értékű forgalmat ért el, arra mutat, hogy üzlete meghaladta a kisipar körét. így nem tévedett a kir. tábla abban a következtetésben, hogy vádlott szabályszerű keres­kedelmi könyvek vezetésére kötelezve volt. Nem téves a kir. táblának következtetése azért sem, mert a döntésnél, tekintettel a törvény által védett érdekre, nem jöhet figyelembe, hogy a kereskedő az árunak továbbadásakor mily nyere­ségre tesz szert, vagy esetleg veszteség éri-e? Minthogy pedig a megállapított tények szerint vádlott tudva fizetésképtelenségét, a csődkérvény beadásának elmulasztásával alkalmat szolgáltatott arra, hogy egyes hitelezői vagyonára zálog­jogot nyerjenek és a büntetendő vagyonbukás többi feltétele is helyesen lett megállapítva: ennélfogva a vádlott részéről bejelen­tett semmiségi ok nem forog fenn. Ellenben a kir. főügyész által a BP. 385. §-ának 1. b) pontjára fektetett semmiségi panasz alapos. Mert a Btk. 416. §-a külön pontban a megelőző rendelke­zéstől függetlenül állapítja meg a mérleg készítésének köteles­ségét s a parancs megszegéséből folyó következményeket, követ­kezően a Btk. 416. §-ának 3. pontjában körülirt mulasztás fen­forgása esetén akKor is megállapítandó, ha az a Btk. 416. §-ának 2. pontjában körülirt annak a mulasztásnak volt a következ­ménye, hogy a vádlott szabályszerű kereskedelmi könyveket egy­általán nem vezetett. Minthogy pedig vádlott a kir. táblának megállapítása szerint üzletének több évi fennállása ellenére mérleget nem készített: ez Büntetőjogi Döntvénytár. VII. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom