Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)
Büntetőjoyi Döntvénytár. \1\ ságához belerjesztve, annak alapján részére 150 K kölcsöntőke megszavaztassék és kiuiallassék. Ezekkel a tényekkel szemben a kir. tábla kettős alapon nem találta a közokiralhamisitást megállapíthatónak. Abból az okból, mert nincs jogszabály, amely a névaláírások hitelesítését a községi elöljáróságok hivatali hatáskörébe utalja, mihez képest az ily tartalmi) bűnjeles okirat még valódisága esetében sem közokirat és azért, mert a községi biró és jegyző aláírásával ellátott fentebb megjelölt bizonyítvány csupán azt bizonyítja, hogy az okiratot T. Juon és neje sajálkezüleg írták alá, valamint, hogy az okiratban megjelölt ingatlanokat ők birtokolják, e körülmények pedig tényekel és nem jogokat képeznek, miért is a bizonyítvány jognak a bizonyítására és jogsérelem okozására alkalmatlan. Mindkét jogi álláspont téves. A törvények, szabályrendeletek és a jogszokás alapján ugyanis a községi elöljáróságok hatáskörébe tartozik a községi lakósok vagyoni viszonyairól, állapotáról és bizonyos tényeiről hivatalos bizonylatoknak a kiállítása. Ezeknél fogva a községi elöljáróságok hatáskörebe esik a vagyoni bizonyítványok kiszolgáltatása és ezzel kapcsolatban a községi lakósok oly tényeiről szóló bizonylat is, mely a községi lakósnak \agyoni állapotával szoros kapcsolatban áll. Minthogy pedig a községi elöljáróság a bűnjeles okiratra vezetett záradékában az okiraton aláirt adósok vagyoni állapotáról és erre vonatkozó tényükről ad hamis bizonyítványt, nyilvánvaló, hogy a községi elöljáróság által a hivatali hatáskörében, a részére kijelölt működési kör határain belül kiállított ez a bizonyítvány közokirat. Az továbbá, amit ebben az esetben a községi elöljáróság tanusit, nem puszta tény, hanem jogviszonyra vonatkozik. Mert a községi elöljáróság által bizonyítottnak feltüntetett tények kapcsolatban állanak a biztosítéki okirat tartalmával, aminthogy a községi előljárósági tanúsítvány erre hivatkozik is, ezzel kapcsolatban pedig az nyer igazolást, hogy az adósok képesek azt a biztosítékot nyújtani, amitől a kölcsön megszavazása és és folyósítása lüggővé van léve, továbbá, hogy a személyazonosság alapján jogosítva vannak a megszavazott kölcsön felvételére. Minthogy figyelemmel a jogsérelem lehetőségére, a vádlott terhére megállapított cselekmény a közokiralhamisitás tényálladéki ismérveit kimeríti; minthogy vádlott ezt a cselekményét abból a czélból követte el, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot sze rezzen, a hamis biztosiléki okirat készítése mint magánokirathamisítás pedig a veszélyeztetett jogi érték egységénél fogva a
