Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. 101 93. Vádlott ama telieben, hogy lejtős országúton, ahol a jármüvekkel való gyors közlekedés, sebes hajtás a balesetek megakadályozása végeit általában, a gépkocsikkal pedig még azért is tiltva van, mivel ilyen uton a gépkocsinak birtos működése bizonytalan, meg nem engedett óránkénti 30 kilométer sebességgel haladt, a büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanság felismerhető; ily lejtős nton a gépkocsit vezetőnek kötelessége, még pedig tekintet nélkül arra: jön-e valaki az nton vele szemben vagy sem, a gépkocsi sebességét nyomban a lejtős nt kezdetén a lépésben haladó lófogatn kocsi sebességére mérsékelni. Fokozza a vádlóit gondatlanságát az, hogy a gépkocsit azonnal, amint meglátta, hogy vele szemben dülöngős, tehát meglehetősen ittas egyén jön, megállítani nem törekedett, mivel vádlottnak számítani kellett volna arra, hogy az ily ittas egyén a haladás irányát a tapasztalat szerint minden ok nélkül és gyakran változtatja s a kikerülés e miatt lehelellen lesz. (Curia 1913 április 16. 2916/1913. &z. a II. Bi.) A kir. Curia : Mindkét alsóbbfoku biróság itélele a BP. 385. S-ának 1. a) ponijában meghatározott semmiségi okból megsemmisíttetik. H. László Já nos vádlott a Blk. 290. §-ába ütköző és a szerint büntetendő emberölés vétségében bűnösnek kimondaiik s azért három havi fogházbüntetésre Ítéltetik. Köteleztetik továbbá vádiolt a 147 K 1o f eddigi, valamint a netán még felmerülendő bűnügyi költséget az 1890. évi XLIII. tcz.-ben meghatározott módon az államkincstárnak megfizetni. Indokok: A köteles gondosság elmulasztását s ezzel vádlott büntetőjogi felelősségét az ;iIsóbbfoku bíróságok azért nem állapították meg mert az, hogy a gépkocsi megállítása a legnagyobb fékezés mellett sem sikerült, az az országút lejlősségének tudható be, másrészt pedig azért, mivel vádlott a kifejtett gonBüntetőjogi Üöalvénytár. VII. 11