Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

122 Büntetőjogi Döntvénytár. kodta; ekként a vádlottnak ez a cselekménye magával a szemérem elleni erőszakot megállapító fajtalansági cselekménynyel teljesen azonos és azonkívül semmi más önállóan ható külön ok nincs, mely a vádlott tudtával és külön, habár csak eventuális, akaratával a testi sértés okozásához részben vagy egészben hozzájárult volna ; a kir. Ítélőtábla, tehát a vádlott sérelmére jogilag tévedett, midőn ebben az esetben a szemérem elleni erőszak mellett a vádlottat ezzel anyagi halmazatban álló súlyos testi sértésben is bűnösnek találta: ennélfogva Ítéletének az erről rendelkező, valamint a súlyos testi sértés vétsége miatt mellékbüntetésül pénzbüntetést kiszabó részét megkeltett semmisíteni s a vádlottat a súlyos testi sértés vétsége miatt emelt vád alól fölmenteni, ugy mint az a rendelkező részben foglaltatik. Ez által a vádlott terhére megállapított cselekmények öszszesége módosulván, a büntetés kiszabása is a kir. Curiára hárul, mégis ennél a kir. főügyésznek a BP. 385. §. 3. pontjára alapított semmiségi panasza nem vált tárgytalanná, mert a hivatalból tett megsemmisítés a vádlott javára szolgál s ekként a mindkét alsóbbfoku bíróság által ellene a Btk. 92. §-ának alkalmazásával kiszabott büntetését csakis a terhére a rendkívüli enyhítés alkalmazása miatt használt perorvoslat alapján lehet sulyosbbitani, ha ez a panasz alaposnak mutatkozik. A többszörös bűnhalmazat pedig a kir. tábla ítéletében figyelembe vett enyhitő körülmények nem olyan nyomatékosak, hogy a cselekmény súlyánál fogva a törvényben megállapított szigorú büntetési tételre a Btk. 92. §-ában megengedett rendkívüli enyhítést alkalmazni lehetne; ennélfogva mindkét alsóbbfoku bíróság okot adott a BP. 385. §. 3. pontjában megjelölt semmiségre, s a kir. főügyész semmiségi panaszának helyt adva, ítéletüknek a vádlott szabadságvesztési összfőbüntetésére vonatkozó részét megkellett semmisíteni s büntetését a 92. §. helyett csakis a Btk. 91. §-ának alkalmazásával a cselekménye bűnösségével arányos fegyházban kiszabni. A kir. tábla ítéletének a fentiekban nem érintett rendelkezései továbbra is hatályban maradnak. 72. /. Vádlott a sértettre az irányában elkövetett durva tréfa miatt felmérgelődve, azt nyalábon kapta és teljes erővel dobta az ajtó előtt levő kőlapra s a sértett ily módon szenvedte a halálos kimenetelű sérülést.