Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

46 Büntetőjogi Döntvénytár. lott az első birói Ítéletben I. 1—15. pont alatt felsorolt sikkasz­tások és azokkal kapcsolatos cselekmények miatt, a Blk. 462. §-ába ütköző, a 463. §. szerint minősülő hivatali sikkasztás 15 rendbeli bűntettében mondatik ki bűnösnek; a kiszabott össz­büntetés azonban érintetlenül hagyatik. A semmiségi panaszok egyebekben elutasittatnak. Indokok: A másodbiróság Ítélete ellen semmiségi panaszt jelentettek be. A kir. főügyész a Bp. 385. §-ának 1. a) és b) pontja alap­ján, mert vádlott terhére a csalás büntette meg nem állapít­tatott és mert csak egyrendbeli (folytatólagos) és nem 15 rend­beli hivatali sikkasztás büntette állapíttatott meg . . . stb. A kir. főügyész semmiségi panaszának a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjára alapított része alapos. Vádlott ugyanis a terhére rótt sikkasztásokat a ténymeg­állapítás szerint 1911 február 20-tól 1911 június 13 ig terjedő hosszabb időn át, az elsőbirói ítéletben megjelöli 15 különböző időpontban, különböző egyének részére (eladott, nem egyenlő összegű pénzküldemények jogtalan eltulajdonításával követte el. Ily körülmények között hiányzik a ténybeli alap annak a megállapítására, hogy az akaratelhatározás egységes volt, az alsóbiróságoknak ez a kijelentése csak utólagos következtetés lehet, másrészt az a kijelentés sem helytálló, hogy vádlott egy és ugyanazt a sértettet, t. i. a postakincstárt kívánta megkáro­sítani, mert a sikkasztásokkal elsősorban az utalványokon sze­replő egyének károsodnak, akiket az alkalmazottaikért felelős postakincstárral szemben csak kártérítési kereseti jog illet, a szolgálati hűség megszegése pedig a sikkasztásnál csak minősítő körülményt képezvén, a kir. Guria nem látott okot arra nézve, hogy vádlottnak 15 rendbeli önálló, tehát anyagi bűnhalmazat­ban lévő bűncselekménye egységes, folytatólagos bűncselekmény­nek tekintessék. Minthogy tehát az alsóbiróságok a törvény rendelkezését tévesen alkalmazták, midőn vádlottnak kérdéses cselekményeit egy folytatólagos bűntettnek (Btk. 462., 463. §-ai) minősítették, ezt a rendelkezést a Bp. 385. § ának 1. b) pontján alapuló semmiségi okból, a Bp. 437. §-ának harmadik bekezdése értel­mében megsemmisíteni és a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett, a másodbiróság által kiszabolt összbüntetés azonban a bűnösség fokával arányban állónak találtatván, érintetlenül ha­= Cnria: Egy folytatólagos cselekmény állapíttatott meg kereskedősegéd által gazdája kárára, vasúti hivatalnok által a Máv. kárára elkövetelt több rend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom