Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

36 Büntetőjogi Döntvénytár. Magánvádló felebbezésére az aradi kir. törvényszék 1910. évi november hó 14-én 15,028. sz. alatt hozott jogerős másodfokú ítéletével azzal a részben való változtatással hagyta helyben a kir. járásbíróság ítéletét, hogy vádlottat a BP. 326. §-ának \. pontja alapján mentette íel a vád alól, azzal indokolván ezt a változtatást, hogy ^közhivatalnokok a hivatali hatáskörben és teendőik közben használt becsületsértő kifejezésekért csak fegyelmi uton vonhatók felelősségre* ; a vádbeli cselekmény tehát a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés tényálladékát nem állapítja meg. Ezzel a kijelentéssel, valamint az arra fektetett felmentéssel a kir. törvényszék a törvényt megsértette. Az a körülmény, hogy a közhivatalnok valamely a büntetőtörvény súlya alá eső cselekményt hivatalos eljárása közben követ el, nem mentesiti őt a büntetőjogi felelősség alól, amelyet ellenkező törvényes rendelkezés hiányában nem szüntet meg az a körülmény sem, hogy ama cselekménye miatt fegyelmi uton is felelősségre vonható. Azok a hatalmi jogosítványok, melyekkel mint megtorló fegyelmi eszközökkel bizonyos az államéleten belől létező körök telruházvák, csak arra szolgálnak, hogy a velők függési viszonyban álló tagjaiknak a köz ethikai követelményeinek megfelelő és annak rendeltetésével összhangban álló maguktartására a körön belől kényszereszközök alkalmazásával is hassanak, melyek mit sem változtatnak azoknak az általános büntetőszabályoknak egyetemes érvényén, melyek az egész társadalom általános jogrendjének biztosítása czéljából lettek meghozva'és ezen természetüknél fogva az állam büntető hatalmának alárendelt minden egyénre, tekintet nélkül egyéb függési viszonyaik jogkövetkezményeire egyaránt hatályosak. Sem a czél, sem az eszközök e két irányban, úgymint: a társadalom közbékéje és egyes körök belső fegyelme nem fedik egymást, bár a megtorlás mérlegelésénél a két jogrend kölcsönös egymásra hatása kizártnak nem tekinthető. Az a körülmény tehát, hogy vádlott a becsületsértő kifejezéseket hivatali hatáskörben és teendői közben használta, a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés tényálladékának megállapítását nem zárja ki. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett, Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve nem bir hatálylyal, a BP. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul