Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

Büntetőjogi Döntvénytár. 25 a l>tk. 168. S-ának második bekezdése és 92. §-a alapján a foganatbavételtől számított két hónapi fogházra, a fiatalkorú a K. P. vádlottat pedig a BN. 17. §-ának 2 pontja alapján s a 21. § értelmében ítélet hozatala nélkül próbára bocsátja s ennek folytán őt szigoru szabályokhoz kötött felügyelet mellett ezen határozat nak jogerőre emelkedése után s a próbára bocsátottal történt közlésétől számítandó egy évi próbaidőre szabadon bocsátja s felügyeletét a BN. 22. §-a ülapján K. I. közgyámra bizza, stb. indokok: ... A K. P. terhére rótt vádbeli bűncselekményt a törvényszék az előadottak alapján szintén bizonyítva látta; s bárha vádlott az anyakönyvi kivonat igazolása szerint a cselekmény elkövetésekor még csak 16 éves volt, mégis az elkövetés módozata s vádlottnak a főtárgyaláson tanúsított védekezéséből szerzett közvetlen benyomás alapján megállapítható, hogy vádlóit a büntethetőséghez szükséges értelmi s erkölcsi fejlettséggel bírt s így cselekménye büntetőjogi beszámítás alá esik. Minthogy azonban ugy a környezettanulmány adatai, mint vádlott édesanyja, özvegy K. F.-né, valamint K. I. közgyám mint pártfogó bizonyítása szerint vádlott erkölcsi tekintetben kifogás alá nem esik, mint kőmives-tanoncz rendes foglalkozással bir, keresetét édesanyjának átszolgáltatja, erkölcsi romlásnak és züllésnek nem inddt és környezete sem olyan, mely elzüllését okozhatná s ily körülmények közt igen valószínű vádlottnak azon védekezése, miszerint őt a bűncselekmény elkövetésére mások csábították el; mindezeknél fogva a törvényszék a BN. 17. §-ában meghatározott intézkedések közül a próbára bocsátást tartja leg alkalmasabbnak, mert vádlott emellett képes lesz a kőmivesmesterséget megszakítás nélkül tanulni s így a törvényszék a fiatalkorú terhelt jövőbeli magaviselete és erkölcsi fejlődése szempontjából ezt látja legmegfelelőbbnek; miért is vádlottat ítélethozatal nélkül egy évi próbaidőre feltételesen szabadon hagyta. (1910. évi november hó 4-én, 8218. sz ) A pécsi kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletének K. P. vádlottról rendelkező részét megváltoztatja, ezt a vádlottat is bűnösnek mondja ki a Btk. 165. §-ába ütköző, a 168. §. második bekezdése szerint minősülő, de a BN. 18. §-ának második bekezdéséhez képest csak vétséget képező hatóság elleni erőszak vétségében, amit N. J. társával együtt az által követett el, hoay Háromfa község határában, a rigóczi tezulában 1910 márczius 25-én a hajnali órákban B. Gy., P. Gy. és G. J. feleskeleti erdőőröket a törvény által előirt azon kötelességük végrehajtásában, hogy az erdőt és vadállományát megőrizzék, azzal a veszélyes fenyegetéssel, hogy puskával reájuk lőtt, akadályozta; és ezért a BN. 17 §-ának 3. pontja és a 24. §. alapján javító