Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

XXX Tartalommutató. Lap engedély kieszközlése nélkül az eladó fentartott használati jogának mellőzésével hamis okirat alapján kebeleztette be tulajdonjogát a kérdéses ingatlanra. Elitélés a Btk. 400. §-ába ütköző s a 2. bekezdése szerint minősülő közokirathamisitás büntette ezimén — - 27 231. Elitéltetett (Btk. 400. §.), aki a házastársa nevén álló ingatlant oly hamis szerződéssel, amelyre a házastárs nevét reáhamisilotta, annak tudta és beleegyezése nélkül tulajdonjogilag saját nevére kebeleztette be. Az a körülmény, hogy ez a telekkönyvi bejegyzés eredeti érvénytelenség okából az 1886: VII. tcz. 22. §-a alapján közjegyzői okirat hiánya miatt törlési perrel megtámadható lett volna, nem jelenti azt, hogy vádlott eme cselekményéből jogsérelem nem származott és nem is származhatott_ _ .„ „ ™ „ .... „ _ .„ 363 242. Vádlott végrehajtató megállapodott a végrehajtást szenvedettel, hogy az ez ellen peresített váltó alapján a végrehajtási zálogjogot ennek csak bizonyos ingatlanaira kebelezteti be. Bár a vádlott nemcsak a sértett által megjelölt, hanem annak egyéb ingatlanára is bekebeleztette a zálogjogot, a vádlott felmentetett, mert az intellektuális közokirathamisitás tényálladéki eleméül megkívánt: «valaki jogai vagy jogviszonyainak lényegére vonatkozó valótlan tény» ilt nem állapitható meg; ugyanis a megállapodástól eltérő bevezetés csupán a sértett rendelkezése mértékének tulhágása, mely a törvény által megkövetelt történelmi valótlanság fogalmát nem fedi „ „ ... _. .... _.. _ „ .... 382 401. §. 10. Magánokirathamisitás. — Vádlott a részvénytársaság által kibocsátott s az intézet képviseletére hivatott igazgatóság tagjai által aláirt, de egyébként kitöltetlen egyik részvényt, a jogosított, vagyis a részvényt jegyzett személy helyett, az aláírók tudta és beleegyezése nélkül saját nevére állította ki s azt egy más banktól felvett kölcsön biztosítására zálogba adta, ekkép a részvényre való tulajdonjogának a bizonyítására használta fel _ .... _ . _ _ 22 159. Sikkasztás és magánokirathamisitás anyagi halmazata. Vádlott a törlesztés eszközlése végett átvett pénz egy részét jogtalanul elköltötte, a valóban teljesitett törlesztést igazoló magánokiratot pedig tartalmában meghamisította s az így meghamisitott okirattal sértettet a helyette teljesitett törlesztés összegére nézve megtéveszteni iparkodott 268 189. Vádlottnak az a tette, hogy ő mint végrehajtást szenvedő a végrehajtást foganatosító kir. járásbírósághoz a végrehajtató nevében a végrehajtató ügyvédének hamisított ellenjegyzésével ellátott, koholt tartalmú kérvényt adott be, melyben az ellene folyamatba telt végrehajtási ügyben a lefoglalt ingókra vonatkozólag a szoros zár mellőzését kérte, a Btk. 401. §-ába ütköző magánokirathamisitás; s minthogy a követelés, melynek biztositásáról szó volt, 100 K-t meghaladott, a cselekmény a 402. §. második bekezdése szerint minősül 302 19í>. Vádlottnak az a tette, hogy megrendelések gyűjtésével megbízatván, a megrendelő-leveleket létező személyek nevére, azok névaláírásának hamis jegyzésével állította ki, nem csalás, hanem magánokirathamisitás ; vádlott ugyanis arra használta fel a hamis megrendelő-jegyeket, hogy azok által a sértettek által el nem vállalt kötelezettség létezése bizonyittassék. Annyi büntetendő cselekmény állapítandó meg, ahány hamisítvány használtatolt 302 191. Vádlottnak az a tette, hogy a megrendelési jegyre az ajánlatot tevő nevét reáhamisitotta s azt a czimzett czégnek beküldötte s ily módon