Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

Tartalommulaló. XXVII Lap XXXI. FEJEZET. A csalás. 381. §. <>L2. II. A pusztán olyan megrendelések gyűjtésével megbízott ügynök, amely megrendeléseknek elfogadását a megbízó magának tartotta fenn, a Btk. 381. §-ának 2. pontjában felsorolt személyek egyikének sem tekinthető 110 72.1. Annak az utazó-ügynöknek a csalása, akinek nem volt megbízása arra, hogy a czég utólagos jóváhagyása nélkül ügyleteket köthessen, mert az általa közvetített megrendelések elfogadását a czég fenntartotta magának és aki nem fizetéssel avagy napidíjjal alkalmazott hivatalnoka, hanem csak jutalékra igényi tartható utazó-ügynöke volt a czégnek, nem minősül a IStk. 381. §-ának 2. pontja szerint. — II. Annak cselekménye, ki mint a sértett czég könyvelője a bclé;e helyezett bizalommal való visszaéléssel és elfoglalt állásának felhasználásával, tehát magánhivatalnoki minőségében mozdította elő s könnyítette az ügynök által véghezvitt csalás elkövetését, a Btk. 331. §-ának 2. pontja szerint minősíttetett 1 .... .... 129 71. A Btk. 381. §-ának 2. pontjában meghatározott viszony, mint a lettestársra kiható személyes körülmény _ .._ .... _ .„ 132 76 Közhivatalnoki csalás bűntettének kísérlete. Vádlott körjegyző hivatalos eljárása közben a községi bíróval, majd egy másik ottani lakossal, akkor, midőn ezek hivatalos iratokat irtak alá, azzal az ámítással hogy ezúttal is hivatalos iratokat kell aláirniok, forgatói minőségben aláíratott, egy négyrét oly módon összehajtott 450 K és 200 K-ról kiállított váltót, hogy azoknak a váltószövegét mutató oldala látható nem volt, a látható oldalon pedig az aláírásnak szánt helyen a «biró» szó már oda volt irva, ezeket a váltókat kölcsönszcrzés czéljából harmadik személynek elküldötte; ez azonban, miután az egyik aláírótól értesült, hogy ez a váltókat nem irta alá, erről a vádlottat felvilágositolta, aki azután a váltókat visszavette. — Fondorlat fogalmának viszonylagossága. — Fondorlat fenforgásának felülvizsgálata .... „ __ 136 386. §. 101.11. A ((bekövetkező hatósági végrehajtás)) esete megállapíttatott, mikor a vagyon-elidegenítés ítélet előtt, de a kereset beadása után történt . 178 102\ L Vádlottak vállókötelezettséget vállaltak ; mielőtt a váltók lejártak volna, vagyonukat színleges szerződéssel ellenszolgáltatás nélkül fiukra átruházták, anélkül, hogy akár akkor, akár a lejáratkor váltótartozásaikat kifizették vagy rendezték volna, minek folytán a forgató kénytelen volt a váltókat magához váltani. Bár a váltók peresítve sem voltak a vagyonátruházáskor, megállapittatott «a bekövetkező hatósági végrehajtás)) esete. (Btk. 386. §.)_ _ .... .... ... 179 110. A Btk. 386. §-a csak a hitelezők megkárosítására, nem pedig egyszersmind a vagyoni haszon szerzésére irányuló czélzatot tette a bűncselekmény alkotó elemévé ; a törvénynek abból a rendelkezéséből, hogy a cselekmény az elidegenítés bármely módjával, tehát elajándékozással, sőt az elrejtésen, eltitkoláson és elidegenítésen felül megrongálással is elkövethető, nyilvánvaló, hogy a Btk. 386. g-ában meghatározott bűncselekmény az adós vagyoni haszna nélkül is létesülhet ... 195 128. A törvény a Btk. 386. § ában meghatározott bűncselekménynek ismérvéül általában csak azt állapítja meg, hogy az ott meghatározott tettek, a bekövetkező végrehajtás előtt követtessenek el; az a körülmény, hogy a követelés peressé tétetett, illetve már lejárt, nem a törvényben meg-