Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

XXXIV Tartalommutató. Lap alapján semmiségi panasszal lehet élni nemcsak amiatt, hogy az alsóbiróság az általa alkalmazott intézkedésnek a törvényben meghatározott korlátait túllépte, hanem abból az okból is, hogy az alsóbiróság a BN. 17. §-a által meghatározott intézkedések valamelyikét tévesen alkalmazta _ _ .._ ._. _.. _ „ .... „. _ „ 7 23. II. Szövetkezeti igazgató elitélése .„. _ 33 104.1. A Curia a BP. 385. §-ának 2. pontjában körülirt okon a kir. tábla Ítéletének a büntetés kiszabását tárgyazó részét megsemmisítette s a vádlottal a BN. 21. §-a alapján próbára bocsátotta _ _ 181 105. A Curia a BP. 385. g-ának 2. pontjában meghatározott semmiség czimén a kir. táblának azt a határozatát, amely szerint a vádlott próbára bocsájtatott, megsemmisítette, s a vádlottat a BN. 17. §-ának 3. pontja alapján javító nevelésre ítélte _ .... „. .... „ 182 14;!. A javitónevelésre ítélt vádlott érdekében a büntetés enyhítése végett a BP. 385. §-ának 3. pontjára való hivatkozással. bejelentett semmiségi panasz a BP. 385. §-ának 2. pontjára alapitotlnak tekinteteit s a Curia a vádlottat dorgálásra ítélte _ .... „ .„. „ ._ 244 131. Sérti a törvényt a felebbviteli bíróságnak az az itélete, mely súlyos testi sértés büntette helyett a Btk. 92. §-ának alkalmazásával a 20. §. alapján súlyos testi sértés vétsége miatt fogház- és pénzbüntetésre elitélt két vádlott közül a felebbező vádlottal szemben a mellékbüntetésként kiszahott pénzbüntetés alkalmazását mellőzte és habár a mellőzés alapjául szolgált körülmény a nem felebbező másik vádlottra nézve is fenforgott, mégis az elsőbiróság ítéletének az utóbbi vádlott ellen megállapított mellékbüntetésről rendelkező részét érintetlenül hagyta. (Határozat a jogegység érdekében) _ 210 150.11 Hivatalból észlelt anyagi semmiségi ok alapján felmentése a tettestársként elitéit vádlolttársnak .... _. _ _ 254 219. A BP. 387. §-ának első bekezdése nem terjed ki a hivatalból figyelembe veendő semmiségi esetekre és a BP. 385. sj-ának utolsó bekezdése, mely megfelelő perorvoslat hiányában a minősítés megváltoztatását vádlott terhére tiltja, nem zárja ki a BP. 384. §-ának 4. pontjában meghatározott semmiségi oknak hivatalból való észlelését ..„ „ 358 111. A vádlott javára bejelenteti felebbezés a vádlott beleegyezése nélkül nem vonható vissza; ezt a beleegyezést a vádlott hallgatása alapján vélelmezni nem lehel, hanem annak megállapításához a vádlott kifejezett akaratnyilvánítása, vagyis az a nyilatkozata kívántatik, hogy a felebbezés visszavonásába beleegyezik. A védő részéről tett annak a kijelentésnek tehát, mely szerint a felebbezést visszavonja, a jelen volt vádlott megkérdezése és jogaira való figyelmeztetése nélkül joghatályt tulajdonítani nem lehet, annál kevésbbé, mert a bűnösség megállapítása miatt a felebbezést maga vádlott jelentette be; azt tehát csak maga vádlott vonhatta vissza. (Határozat a jogegység érdekében) 189 15. A védő perorvoslata nemcsak a vádlott érdekében, hanem egyúttal annak részéről is használtnak tekintendő ; ehhez képest bár a vádlott abban, hogy az elsőbiróság a büntetés kiszabásánál a Btk. !)2. §-át 387. 393. §. 394. §.