Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Tartalommutató. XXXI valamennyi állapitható meg. lí szabály kihat a tettazonosság kérdésére, mert az alapfettétel és a sértett jogi érdek, vagyis a hitelezők jogának azonos sérelme melleit közömbös az, hogy a vád a sérelem felismerésénél a törvényben meghatározott esetek többségét, vagy azok melyikét vette alapul. — II. Az Ítélet viszonya a vádhoz _ „.. 283 198. 1. Nem sérti a tettazonosság szabályát az, hogy a bíróság, bár a kir. ügyész az elsőfokú főtárgyaláson vádját a Btk. 437. |-ára alapította s a kir. főügyész a felmentő Ítélet ellen a kir. ügyész részéről bejelentett felebbezést változatlanul tartotta fenn, vádlott cselekményét a Btk. 438. §-a szerint minősítette. — 11. Megsemmisítés a BP. 325. §-ának ;!. bekezdésében foglalt szabály megszegése okából, mert az alsóbiróság, látva, hogy a vád tárgyául szolgáló tett súlyosabb bűncselekmény tényálladékát állapithalja meg, mint a melyre a vád irányult, a feleket erre nézve meg nem hallgatta _ ... „ „ „ _ 324 228. Megsemmisítés a BP. 384. §-ának 11. pontja alapján. A tettazonosság szabályának (BP. 325. §-ának 3. bekezdése) megsértése _ 373 326. §. 168.1. Felmentés (BP. 326. §. 1. pont), mikor a vádbeli bűncselekmény tárgyában korábban jogerős felmentő Ítélet volt hozva s újrafelvételi eljárás nem folytattatott.. „ . _ _ .„, 281 XIX. FEJEZET. Főtárgyalás az esküdtbíróság előtt. 354. $. 17. II. Megsemmisítés a BP. 427. §-ának 4. pontjában megjelölt okból, mikor az esküdtbíróság megsértette a Btk. 354. §-ának azt a rendelkezését, mely szerint több bűncselekmény fenforgása esetében a bűncselekmények mindegyikére nézve külön szövegezendő kérdés teendő fel 24 355. §. 68. V. A BP. 355. §-ának második bekezdése ama rendeletének, hogy a főkérdésben a tett, JZ alkalmazandó törvényben meghatározott alkotó elemek körüliiandók, elég van téve, ha a kérdés szövege olyan, hogy az esküdtek a főtárgyalás adatai szerint nem lehetnek kétségben az iránt, hogy a vád mily tényekből következtetett a törvényben meghatározott tényálladék fenforgására _ _ _ .„ _ 121 132.1. Kérdések szövegezése gyilkosságban való társteltesség vádja esetén 212 230. IV. A felbujtási kérdés szövegezése. A Btk. 69. §-ának 1. pontjában meghatározott felbujtói bünrészességnek nem törvényszerű alkateleme az, hogy a felbujtó a reábirás alkalmával megjelölje azt az egyént, aki ellen, vagy akinek kárára az általa (a felbujtó által) megvalós;ttatni kivánl bűntett, vagy vétség elkövettessék, sem pedig az, hogy a bűntett vagy vétség tárgya egyedileg meghalároztassék. Megalkotja a felbujtói bünrészességnek összes tényálladéki elemét a felbujtónak az a cselekedete, amelylyel mást valamely meghatározott bűntett vagy vétség elkövetésére szándékosan reábir, feltéve, hogy a tettesek a terhükre rótt gyujtogalásokat a felbujtó á tal történt reábirás folytán követték el 375 359. §. 6. III. A BP. 359. §-ában előforduló ez a kifejezés: ('büntethetőséget megszünteti)) azonos értelmű a Btk. 263. §-a utolsó bekezdésének «büntetlenség)) kifejezésével .... ._ _. _ _ .... 10