Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

xxív Tartalornmutaíó. Lap 204. Vádlott bank-vezérigazgaló egyik tisztviselővel olyan takarékbetéti könyvecskében, mely a megfelelő helyeken a pénztáros és a napibiztos aláírásával már el volt látva, beíratta a valóságnak meg nem felelő azt a bejegyzést, hogy egy csupán kezdőbetűkkel megjelölt betevő 22,021 K-t tizetett be kamatozásra az intézeti pénztárba, ezt a bejegyzést a megfelelő rovatban aláíratta a könyvvezetővel, azután abból a czélból, hogy az ilyKép hamisított könyvecske elzálogosítása utján pénzt szerezzen, azt felmutattat, ta a kölcsönadásra felkeresett személyeknek. A Curia az alsófokkal szemben megállapította a magánokirathamisitás bűntettében \aló bűnösséget _ _ _ _ _ _ _ _ .... 333 406. §. 89.1. Okirathamisitás vétségének (Btk. 406. §-a) megállapítása, mikor \.í(lloll a sértett folyóiratát egy évre megrendelte, e végből a megrendelési jegyet kiállította és félévre az előfizetési dijat le is tízette, midőn azonban a pénzbeszedő a második félévre szóló nyugtával jelentkezett, vádlott a megrendelést tagadásba vette, majd a pénzbeszedőtől megtekintés czéljából átvett megrendelőjegyet megsemmisítette. — II. Ha a megrendelőjegy annálfogva, hogy nem volt aláírva, hanem e helyett a vádlott bélyegzőjének lenyomatával volt ellátva, alakszerűség tekintetében az okirat minden kellékénél nem is bir, mégis az azon alapuló jog, illetve kölelezettség bizonyítására, a bizonyítékok szabad mérlegelésével, alkalmas bizonyítási eszköz lehet és mint ilyen okiratnak tekintendő. — III. A kárositási czélzatot a Curia annak a két ténykörülménynek az egybevetéséből ösmerte föl, hogy a vádlott a megrendelést tagadásba vette és másfelől, hogy a megrendelési jegyet megsemmisítette, ilyképp vádlott a sértettet ettől a bizonyítási eszközétől azért fosztotta meg, hogy ez vele szemben követelését ne érvényesíthesse157 XXXV. FKJEZET. A csalárd és vétkes bukás. 414. §. 155. A Btk. 414. §-ának 1. pontjába ütköző csalárd bukás esetén az okozott kár, tekintet nélkül a vagyoni értékeknek a tömeg részére történt későbbi megszerzésére, az elrejtett s félre tett vagyon értékével egyenlő s az elidegenített vagyonérték különbözetéből áll „ _ 260 415. §. 153. Kárösszegnek a Btk. 415. §-a szempontjából az a különbözet vétetett, amennyivel a kedvezményezett hitelező többet kapott az őt megillető kvótánál .... _ „ _ ._. ._ .... ._. _. 257 154. A Btk. 415. §-a első bekezdésének első büntetési létele szempontjából, a Btk. 414. §-ának 1. és 4. pontjaiba ütköző bűntett esetén, a kár meghatározására nem a cselekvő és szenvedő vagyoni állapot között jelentkező nemleges különbözet összege, sem a bejelentett csődköveteléseknek az értékesített csőd vagyonból ki nem elégített része, hanem az a vagyoni érdekveszteség mérvadó, mely a bukás csalárdságát előidéző cselekmények, illetőleg megállapított tények következtében hárult a hitelezőkre „ _ _ ._ ... .... „ _ 258