Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Tartalommulató. XXI Lap XXXI. FEJEZET. A csalás. 381. §. 35.1. A Blk. 381. §-ának 2. pontja szerinti bűncselekmény ismérvei közé egyáltalán nem tartozik az, hogy a csaló magánhivatalnok a csalást megbízója kárára, vagy annak bizalmával visszaélve kövesse el. — II. Az okiratbamisitás — habár a csalással egy czélból követtetett is el — a czélzatnak ezzel a kapcsolatával nem olvad a csalásba 61 36.11. Megsemmisítés a minősítés kérdésében (HP. 385. §. 1. b.) pontja), mikor a Curia a valókul elfogadott tényekből azt a következtetést vonta le, hogy a vádlott nem hivatala körében, hanem ugy közhivatalnoki jelleget, mint halósági megbízást színlelve cselekedett (Blk. 381. §-ának 1. pontja). — - 63 74. II. A Btk. a visszaesési minősítésnél nem lesz különbséget, hogy a büntetéseket vádiolt a küllöldön állotla-e ki, illetve a büntetéseket ugyané bűncselekményeiért a külföldi biróság szabta-e ki 134 102. A Btk. 381. §-ának 2. ponlja alapján minősülő csalás esete forog fenn, mikor a sértett kereskedő, vádlottat napidíjjal, előleg átadásával, próbaidőre utazójának alkalmazta azzal a megbízással, hogy részére megrendeléseket gyüjlsön, mihez képest vádlott utazásának folyamán, több megrendelőjegyet be is küldölt sértettnek, amelyek alapján ujabb előleget kért és kapott is, utóbb azonban kitűnt, hogy a megrendelő-jegyek hamisítványok. Vádlott a csalásokat mint adásvételi jogügyletek megkötésére felhatalmazott magánhivatalnok, a megbízása körében követle el 178 103. Nem minősíttetett a csalás a Btk. 381. §-ának 2. pontja alapján, mikor vádlóit mint a sértettnek napidíj és jutalékkal bíró utazó ügynöke csupán megrendelések gyűjtésével és közvetítésével volt megbízva; ellenben arra, hogy megbízója részére jogügyletekel, jelesül adásvevési jogügyleteket a czég utólagos jóváhagyása nélkül kössön, nem volt megbízása .... _ _ ... _ ._ _. .... _ 180 386. §. 79. A Blk. 386. §-ában meghatározott bűncselekmény csak oly dolgok elidegenítése által létesül, melyek ha el nem idegeniltettek volna, a hitelezőnek végrehajtás utján legalább részben való kielégítésére szolgálhattak volna. Felmentés, mikor az elidegenített ingók csekély kivétellel mentesek voltak a végrehajtás alól (1908 : XLI. tcz. 2. §. 10. p.), amelyek pedig végrehajtási alapul szolgálhattak volna, ezek aligha fedezték volna az árverés költségeit, minélfogva kétséges, hogy pusztán ezekre nézve a végrehajtás az 1881 : LX. tcz. 47. §-ának harmadik bekezdése alapján nem lett volna-e mellőzendő _ _ .... _ „ ._ 142 201. A Btk. 386. §-ába ütköző bűntett megállapítása, mikor vádlott az egyetlen lefoglalható vagyonértéket a sértett által indított per előtt a sértett kérelme ellenére s az indítandó perre való figyelmeztetés daczára elidegenítette _ .._ „ .... .... „ .... . _ _ 329 . 387. §. 169.1. A Blk. 387. §-a jogi egységbe foglalja össze rendelkezéseit; a csalás büntette esetén épugy, mint a 414. §. esetében az adósnak az egyszer bekövetkezett fizetésképtelensége mellett egyetlen büntetendő cselekmény forog fenn, nemcsak akkor, ha a törvényben megállapított esetek közül