Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)
Bűntetőjogi Döntvénytár. 131 és védője jelenteitek be semmiségi panaszt a védelem által hivatkozott, tanuk kihallgatásának el nem rendelése miatt a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján, továbbá a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján azért, mivel 13. K. vádlott vallomása nem az ügy lényeges körülményeire vonatkozik s igy a vád alapjául szolgáló tett bűncselekmény tényálladékát meg nem állapítja. Az Írásban is megindokolt ezen panaszok közül az alaki semmiségi okra fektetett, mint alaptalan azért utasíttatott el, mert az indítványozott bizonyítás kiegészítésének elrendelését a kir. tábla ide vonatkozóan felhozott indokainál fogva törvényszerű alapon tagadta meg. Annak az eldöntése, hogy valamely polgári peres ügyben mi a lényeges körülmény, büntetőjogi szempontból a büntető bíróság hatáskörébe tartozik, mig ellenben a polgári ügyben hozott birói ítélet indokolásának abból a szempontból való mérlegelése, hogy az ítélet helyes ténybeli és jogi alapokon nyugszik-e vagy sem, a büntetőbíróság felülvizsgálási jogkörének a keretén kívül esik. S minthogy a kir. tábla kifejtett jogi indokolásánál fogva helyesen állapította meg, hogy a kérdéses váltóperben lényeges volt az a körülmény, hogy B. R. vádlott a váltóbeli összeget a sértettől visszakapta-e vagy sem: nem tévedett ez a bíróság abban, hogy a vád alapjául szolgáló tett bűncselekmény tényálladékát állapítja meg és pedig a védelem részéről íelhozottakra tekintettel azért, mivel a Btk. 215. §-a a hamis tanuzás büntethetőségét nem köti ahhoz, hogy annak folytán valakire joghátrány származott legyen. A védelem által vitatott ennek a törvénysértésnek tehát szintén nincs megállható alapja s ezért a mindkét irányban a aptalannak talált semmiségi panaszokat a BP. 437. §-a értelmében el kellett utasítani. Hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok nem észleltetett. ¥ * = V. ö. a 20. számú curiai teljes-ülési határozatot. — Curia : Annak -eldöntésére, hogy mi a lényeges körülmény, nem mindig korlátlanul a büntetőbiró van hivatva. Ha a polgári per Ítélettel nem nyert befejezést, vagy ha az indokolás több körülmény méltatására terjed, a lényeges körülmény megállapítása vita tárgya lehet. De vilátlan a körülmény lényegessége, ha a döntés alapjáui szolgáló körülményt a polgári Ítélet kétségtelenül megállapítja ; ilvenkor az eldöntés helyessége nem bírálható felül (BDtár IV. k., 55. sz.). — L. Fayer fejtegetéseit: Kézikönyv (II. kiad.) 66. s köv. lapjain; u. ott közölve Heü ffausztin bírálata a curiai döntvényről. 9*