Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

110 Büntetőjogi Döntvénytár. A kir. Curia: A BP. 385. §-ának 1. b) pontja és utolsó bekezdése alapján az esküdtbíróság ítéletének a M. M. vádlott cselekménye minősítésére s ezzel kapcsolatban az ezen vádlott szabadságvesztés-büntetése kiszabására vonatkozó része hivatalból megsemmisíttetik és M. M. vádlott csak a Btk. 279. §-ába ütköző s ezen szakasz szerint büntetendő szándékos emberölés bűntettében, mint a Btk. 69. §-ának második bekezdésében meghatározott bűnsegéd mondatik ki bűnösnek. Indokok: Az esküdtbíróság M. M. vádlottat a B. T. vádlott által felmenő ágbeli rokonon elkövetett bűncselekményben mondotta ki mint bűnsegédet bűnösnek. Minthogy azonban a Btk. 74. §-a értelmében a tettesnek olyan személyes körülményei, amelyek az általa elkövetett cselekmény büntetését súlyosbítják, a részesre nézve tekintetbe nem vehetők : ennélfogva a M. M. vádlott terhére megállapított cselekmény nem a Btk. 280. ^-a, hanem annak 279. §-a szerint minősül s ehhez képest ezen vádlott cselekményének minősítésénél az esküdtbíróság a büntetőtörvénynek rendelkezését tévesen alkalmazta. Megjegyeztetik, hogy nem kerülte el a Curia figyelmét az esküdtbiróságnak a kérdések feltevésénél elkövetett az a szabálytalan eljárása, hogy B. T. vádlottra vonatkozólag azt a körülményt, hogy a cselekményt törvényes atyjával szemben követte el, a BP. 359. §-ában foglalt parancsoló rendelkezés ellenére a főkérdésbe foglalta ahelyett, hogy arra nézve külön kérdést tett volna. = Curia : Nem hat ki az extraneus részesre a rokoni viszony, a tettestársa atyjának megölésében részes a Btk. 279. §-a alapján büntettetett (ÉJT. XIII. k., 330. I.). Házastárs részessége mellett extraneus által elkövetett szándékos emberölés a tettessel szemben a Btk. 279. §-a, a részessel szemben a 280. §-a szerint minősül (BDlár uj f. II. k., 159. sz ). Arra nézve, hogy a részes megöllno'í házastársa volt-e, külön kérdés teendő fel. (n. o.). 61. A főtárgyalási elnök a vádlott kihallgatásakor tartozik a vádlott terhére fenforgó összes bizonyító adatokat a vádlottnak elébe tartani, tehát az adatokat mint terhelőket megjelölni, amelyekkel szemben a vádlott védekezhetik. A törvény csak azt tiltja, hogy a főtárgyalást vezető elnök a bizonyítékok mikénti mérlegelése tekintetében befolyást gyakorolhasson és