Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Büntetőjogi Döntvénytár, 87 a BP. 427. §-ának 6. továbbá a 385. §-ának 1. b) és 2. pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt; egyszersmind fcntartotta a védő a K. J. tann megesketésének elrendelése miatt és a bizonyítás kiegészítése iránt előterjesztett indítványának elutasítása miatt a főtárgyalás folyamán a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján bejelentett perorvoslatait. Ami elsősorban ez utóbbi alaki semmiségi okok miatt használt panaszt illeti, ez alaptalan azért, mert K. J. tanú megesketésének mellőzésére törvényes ok nem volt, ilyet a főtárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint a védő sem hozott fel ; továbbá, mert a bizonyításnak a védő részéről indítványozott kiegészítésétől az esküdtbíróság az ügy eldöntésére nézve lényeges eredményt nem várhatott, s különben is a L. M. és L. J. tanuk vallomásáról felvett jegyzőkön) v a BP. 313. §-ának utolsó bekezdése értelmében felolvasható nem volt; az esküdbiróság tehát a neheztelt közbeszóló határozataival a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését, vagy elvét meg nem sértette, sem tévesen nem alkalmazta. A védő részéről beadott Írásbeli s a mai tárgyaláson előterjesztett szóbeli indokolás szerint a BP. 427. § ának 6. pontjában meghatározott semmiségi ok abban áll, hogy mig az esküdteknek egyik határozata szerint vádlott a sértettet az ettől jogtalanul szenvedett súlyos bántalmazás okozta erős felindulásban bántalmazta viszont, és pedig oly súlyosan, hogy a bántalmazás fol)tán a sértett meghalt, addig az esküdteknek másik határozata szerint ebben a halálos bántalmazásban nyilvánult erőszakkal vette el vádlott a sértett ingó dolgait abból a czélból, hogy azokat jogtalanul eltulajdonítsa ; a védő szerint ebben ellenmondás van, mert az egyik határozat szerint annak, hogy vádlott a sértettet bántalmazta, vádlottnak a sértettől előbb szenvedett bántalmaztatása volt az inditó oka s czélja a megtorlás ; a másik határozat szerint pedig inditó oka a rablási szándék s czélja a rablás volt. A védőnek ez az érvelése nem alapos ; mert valamint egy körülmény több irányban is szolgálhat inditó okul, éppen ugy egy tettnek több czélja is lehet. Amiképpen a sértettől szenvedett méltatlanság indíthatta a vádlottat a sértettnek nemcsak bántalmazására, hanem egyszersmind megrablására is, azonképen a bántalmazásnak a sértettől szenvedett méltatlanság megtorlásán felül egyszersmind czélja lehetett az is, hogy vádlott a sértett ingó dolgait erőszakkal elvegye. Megállhat ez a jelen esetben különösen azért, mert vádlott a vallomása szerint abból a czélból ment fel a sértett lakására, hogy a sértettől kölcsönt kapjon, amit a sértett meg is igért; midőn azonban a vádlott és a sér-