Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

6H Büntetőjogi Döntvénytár. vásni nem lehet s ha a «natri)) helyett «stibio» is lett volna irva, vádlottnak mint gyógyszerésznek a «stibiot>-ból két gramm mennyiséget nem lett volna szabad kiszolgáltatni, mivel a hánytató borkőnek felkiáltó jel nélkül kiszolgáltatható legnagyobb napi adagja egy gramm. Az igazságügyi orvosi tanács véleménye szerint az óriási adag hánytató borkő beadása a sértettnek betegségét mindenesetre halálosra fordította azon esetben is, ha a rostonyás tüdő- és mellhártyalob egymagában nem lett volna halálos kimenetelű. Amiből következik, hogy a gyógyszer a kiszolgált mennyiségben relatíve alkalmas volt az emberi élet kioltására. Az orvosszakértő véleménye szerint a mérget tartalmazó szerek rendelésénél, ha az orvos a maximális adagon tul eső adagot rendel, a gyógyszer a vényre alkalmazandó felkiáltó jel nélkül ki nem szolgáltatható s csak a rendelő orvos megkérdezése után készíthető el. Az országos bírósági vegyész szerint a rendelő orvos szabálytalanul járt el, midőn a vényre a felkiálló jelet nem tette fel; de nem menthető vastag mulasztás terheli vádlottat is abban, hogy a gyógyszert felkiáltó jel nélkül, ha a vényt helytelenül olvasta le, kiszolgáltatta. Igaz ugyan, hogy az igazságügyi orvosi tanács 202. számú véleménye szerint határozottan nem állapitható meg, hogy a bekövetkezett szivhüdési halált a betegség vagy a hánytató borkő idézte-e elő, de a kir. tábla az igazságügyi orvosi tanácsnak 73/909. sz. alatti véleménye alapján megállapíthatónak találta, hogy az elhalt halálát a hánytató borkő idézte elő s igy a vádlott gondatlan cselekménye s a bekövetkezett eredmény közt az okozati összefüggés fentorog. Ezt az okozati összefüggést nem zárja ki az az orvosszakértők által megengedett körülmény, hogy a sértett halála a betegség súlyos volta miatt is bekövetkezhetett volna; mivel a vádlott által kiszolgáltatott gyógyszer a sértett halálát elősegítette s annak előidézésére teljesen alkalmas volt. Ezek alapján a vádlott bűnösségét megállapítani, stb. kellett. (1910 június 22. 1472/910. sz. a.) A kir. Ouria: A semmiségi panaszoknak a BP. 385. §-ának 1. a) pontjára alapított részét vissza, a többi részét pedig elutasítja. Indokok: A védő a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján azért jelentelt be semmiségi panaszt, mert a vádlott cselekménye s a bekövetkezett eredmény közt az okozati összefüggés meg nem állapitható, mivelhogy a V. I. halálát nem a vádlott által tévesen kiadott gyógyszer okozta; a 385. §. 1. b) pontja alapján pedig