Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

BO Büntetőjogi Döntvénytár. fokú ítélet ellen igénybevehető perorvoslalot az ott megjelölt esetekre szorítja. Minthogy pedig a vád a Btk. 258. §-a alá eső rágalmazás, vagyis a törvény szerint fogházzal büntethető vétség megtorlá­sára irányult, nyilvánvaló, hogy a vádlott és védője által a kir. törvényszék másodfokú ítélete elleni semmiségi panasz a BP. 006. §-ának 2. bekezdése alapján nem volt visszautasítható. 27. /. A Curia állapítja meg, vájjon tudta-e a vád­lott fizetésképtelenségét, amikor a csődkérvény be­adásának elmulasztásával alkalmat szolgáltatott arra, hogy egyik hitelezője vagyonára zálogjogot nyert. — //. A Curia dönti el az alsóbiróság megálla­pította tényekből vont következtetés utján azt is, vájjon vádlott a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal cselekedett-e? (Curia 1910 deczember 28. 8141/910. sz. a. III. Bt.) A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét megsemmisíti s a vádlott bűncselekményét a Btk. 416. § ának 4. pontjában meg­határozott vétkes bukás vétségének minősiti s ezért őt a Btk. 416. §-ának első bekezdése alapján egy havi fogházra, mint fő-, és egy évi hivatalvesztésre mint mellékbüntetésre ítéli. indokok : Vádlott, ki a kisipar körét meg nem haladó kis­kereskedést folytatott, a csőd elrendelését megelőzően már több hónappal végrehajtásokkal üldöztetett, majd az apja, mint egyik hitelezője a vádlott áruraktárát lefoglaltatta és elárvereztette, a csőd elrendelésekor pedig 535 K értékű ingói, mint cselekvő vagyonával szemben, több ezer korona tartozása állott fenn. Habár tehát vádlott kereskedelmi könyveket nem is vezetett, kisebbszerü és könnyen áttekinthető üzletére való tekintettel, akkor, midőn az apja az egész áruraktárát lefoglaltatta, fizetéskép­telenségét felismerni kellett, mihez képest az a tette, hogy fizetés­képtelenségének tudatában a csődkérvény beadásának elmulasztá­sával alkalmat szolgáltatott arra, hogy apja mint egyik hitele­zője a vádlott vagyonára zálogjogot nyert, bűncselekmény; a BP. 385. §-ának 1. a) pontjára alapított semmiségi panasz tehát alaptalan. A védőnek a BP. 385. §-ának 1. b) pontjára alapított semmi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom