Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Büntetőjogi Döntvénytár. 35 termékből, legyen az nyomtatvány, kőnyomat, metszvény, vagy bármi más ábrázolat, az 1848: XVIII. tcz. W. § ában érintett egy példány az 1848 : XVIII. tcz. 30. §-ának k. pontjában foglalt büntetés terhe alatt a sajtóügyi közvádlóhoz küldendő be. — //. A vád csak abban az esetben szolgálhat a bűnvádi eljárás megindításának alapjául, ha a vádlott terhére rótt bűncselekményt megállapító tett meghatározására alkalmas ténybeli körülmények elősorolását magában foglalja; a biró a vád hiányainak pótlására nem hivatott. (Határozat a jogegység érdekében.) (Curia 1909 deczember 14. 8348/1909. sz. a. I. Bt.) A kir. Curia: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a verseczi kir. járásbíróság ítéletével megsértette a törvényt annyiban, amennyiben a vádlottakat az ellenük az 1848: XVIII. tcz. (sajtótörvény) 40. §-ában meghatározott és a 30. §. 4. pontja szerint büntetendő sajtórendőri kihágás miatt emelt vád alól felmentő ítéletben a felmentés egyik indokául azt hozza fel, hogy «az 1848: XVIII. tcz. 40. §-a értelmében beszolgáltatandó nyomtatványok alatt csak azok a sajtótermékek érthetők, legyenek azok bár nyomtatványok, kőnyomatok, metszvények vagy bármely más ábrázolatok, amelyek valamely gondolatnak a fenti törvényczikk 1. §-a szerint, való szabad közlésére és terjesztésére szolgálnak és alkalmasak;» és hogy másnemű sajtótermékekre a beszolgáltatás kötelezettsége nem terjed ki. Jelen határozat a felekre nézve nem bír hatálylyal. indokok: A temesvári kir. ügyész a verseczi kir. járásbírósághoz 1909 január 30 án 1003/909. k. ü. sz. a. intézett átiratában feljelentést tett valamennyi verseczi nyomdatulajdonosai ellen az 1848. évi XVIII. tcz. 40. §-ában meghatározott sajtórendőri kihágás miatt azon az alapon, hogy a nyomdatulajdonosok a nyomdáikban az 1908. év egész folyamán előállított sajtótermékek köteles példányainak, hozzá, mint sajtóügyi közvádlóhoz való beküldését elmulasztották. Az ezen feljelentés és az ügyészségi megbízott inditványa folytán az 1909 február 24-én elsőizben megtartott tárgyaláson vádlottakként megjelent A. J., R. I., K. E., M. K., P. M., N. H. és W. V. a váddal szemben azzal védekeztek, hogy a nyomdáik3*