Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Büntetőjogi Döntvénytár. 23 a terhére megállapított sikkasztás nem a Blk. 462. §-a szerint, hanem csupán a Blk. 355. és 356. §-a szerint minősíthető. A téves minősítés a BP. 385. §-ának 1. b) pontja értelmében semmiségi okot képez, azért tehát mindkét alsóbbíoku bíróság ítéletének a minősítésre és ebből kifolyólag a büntetésre vonatkozó részét is a BP. 437. §-ának bekezdése értelmében megsemmisíteni és erre vonatkozóan megfelelő uj ítéletet hozni kellelt. = V. ö. 48. sz. curiai teljes-ülési határozatot a községi jegyző által adóilleték vagy más köztartozások czimén átvett pénzek elsikkasztásának minősítése tárgyában. — Nem közhivatali sikkasztás miatt ítélte el a Curia az adópénztári kiküldöttet, aki csak zálogolással lévén megbízva, a felvett adópénzeket elsikkasztotta ; a pénzügyőrt, aki a tilalom ellenére felvett bírságpénzeket elsikkasztotta ; a járásbirósági kezelőt, aki a felektől felragasztás végett átvett bélyegeket elsikkasztotta. (Ez esetek idézve Edvi Illés Károly: A magyar büntetőtörvény magyarázata cz mü (III. kiad. 1909.) III. k. 593—594. I. 12. /. A töruényhatóságok nyelvéről, két országos párt egymáshoz való viszonyáról, a nemzetiségi törekvésekről, a választói jogról és a képviselőjelöltek politikai tulajdonságairól szóló czikkek a sajtótörvény 30. §-a értelmében politikai tartalmúak. — //. A sajtótörvény 31. §-ának ez a kifejezése: «kiad», időszaki nyomtatványnál nemcsak az egyszeri kiadási cselekvést jelenti, hanem a szó közönséges értelmében azt is, ha a nyomtatvány (újság) szakadatlan folyamatban, visszatérő időszakokban bocsáttatik közre és hozatik forgalomba. E szerint az együttes elbírálás alá kerülő többrendbeli ily cselekmény egységet képez és ilykép minősítendő. (Curia 1909 szeptember 7. 6074/1909. sz. I. Bt.) — Ad I. A Curia «polilikai tárgyu» nak nyilvánította: azt a sajtóközleményt, mely az országgyűlési képviselőválasztások alkatmával jelöltet ajánlott a választóknak (BDtár uj f. II. k. 115. sz.). mely az általános választói jog kérdésével foglalkozott (u. o. uj f. I. k. 154. sz.), mely a véderő szervezéséről szóló