Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

1 1. A Btk. 266. §-a a rágalmazás vagy becsületsértés büntethetőségét abban az esetben is kizárja, ha a tény vagy gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban lévő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelek perbeli képviselőire vonatkozólag állíttatott, illetőleg használtatott. (Határozat a jogegység érdekében.) (Curia 4909 szeptember 28. 6433/1909. sz. a. I. Bt.) A kir. Curia: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a Btk. 266. §-a a rágalmazás vagy becsületsértés büntethetőségét akkor is kizárja, ha a tény vagy a gyalázó kifejezés, a hatóság előtt folyamatban lévő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelek perbeli képviselőire vonatkozólag állíttatott, illetőleg használtatott. Megsértette tehát a törvényt a pancsovai kir. törvényszék fentidézett keletű és számú Ítéletével annyiban, amennyiben dr. Sz. B. ügyvédet, aki egy sommás pernek a pancsovai kir. járásbíróság előtt 1908. évi június hó 16-án megtartott tárgyalása alkalmával, mint az egyik perbeli fél képviselője dr. P. Gy. ügyvédjelöltre, mint az ellenfél képviselőjére vonatkozólag meggyalázó kifejezést használt, ezen tényállás alapján a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétsége miatt büntette. Egyúttal pedig a pancsovai kir. törvényszék, mint másodfokú biróság által 1908. évi október hó 21-én 2599. sz. alatt hozott Ítélet hatályon kivül helyeztetik és dr. Sz. B. a vád és következményei alól felmentetik. Indokok: Dr. P. Gy. ügyvédjelölt az 1908. évi Sp. II. 531. számú sommás pernek a pancsovai kir. járásbíróság előtt 1908. évi június hó 16-án megtartott tárgyalása alkalmával megtudván, hogy a már kihallgatott egyik tanú vallomását a még ki nem hallgatolt másik tanúnak elmondotta, mint alperes képviselője ezt a körülményt a tanúvallomások ellen emelt aggályossági kifogás támogatására hozta fel, mire dr. Sz. B. ügyvéd, mint az ellenfél képviselője dr. P. Gy.-nek ezt azt eljárását «spiczliskedésnek)) jellemezte. Büntetőjogi Döntvénytár. IV. 1