Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Tarlalommulató. XXXV Lap 327. §. 156.1. Sajtóiig} ékben liozotl Ítéletben kifejezetten meg kell állapítani, hogy a vádlott a sajtótörvény 13. és 33. §-ában felsorolt minőségének melyikében követte el a cselekményt _ _. _ .... 304 328. §. 176. III. Rendkívüli enyhítése a büntetésnek anélkül, hogy a Curia a BP. 328. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében az enyhítő és súlyosító körülményeket tüzetesen felsorolná vagy meg is említené 338 189.131. A kir. tábla kiemelte itéietében, hogy az elsőbiróság által kiszabott büntetések a vádlottak bünösségi fokával szemben tulenyhék, de az Ítélet terhükre felebbezve nem lévén, az ítéletnek ez a része is helybenhagyandó volt s hogy az eset körülményei szerint vétkes mulasztás nemcsak vádlottakat, hanem a bünvácl alá nem vont műszaki vezetőt is terhelni látszik „ _ _ 366 331. I 146. V. Az orvosszakértők véleményének az esküdtek előtt élőszóval történt előadása a jegyzőkönyvbe fölveendő— _ _ .._ .._ 283 XIX. FEJEZET. Főtárgyalás az esküdtbíróság előtt. 355. §. 44. IV. Miként szerkesztendő a íőkérdés nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége esetén ? _ ._. .... „ 81 114.111. Helyes szövegezést nyert az a kérdés, melybe fölvétettek azok a különleges és vagylagos körülmények, amelyeknek alapján a kir. ügyész a felbujtás, illetve bünsegitség tényálladékát megállapíthatónak tartotta; ilyen kimerítő részletezés mellett az esküdtek megtéveszthetése nélkül hagyatott ki egy általános s közelebbről meg sem határozott tevékenységre vonatkozó kérdés a szövegből _ ._. ... .... .... 225 146. H. A vád képviselőjétől — akár közvádló, akár magánvádló legyen az — feltétlenül megkívánja a törvény, hogy indítványozott kérdéseit Írásban terjessze elő s hogy azok fölolvastassanak; e szabály megszegése semmiségi ok_ .... _ „ _ 283 192.1. Vagylagos kérdésnek a főkérdésbe való foglalása csak ott engedhető meg, ahol a bűncselekmény tényálladéki eleme egyaránt megvalósul, a vádlott akár közvetlen tettességi működést, akár a törvény által a tettesség fogalma alá vont felbujtási tevékenységet fejt ki. (Pl. Btk. 401. §.) — III. Az esküdtek határozatához fűzött toldalék értelmezése 372 357. §. 146. III. A vádmódositásnak a BP. 357. §-a utolsó két bekezdése alá eső súlyosabb esete forog fenn, mikor is a bíróság a BP. 317. §-ának utolsó két és a 337. §. első bekezdése szerint semmiség terhe alatt kérdést intézni tartozik, ha a vádlott a Btk. 301. és 306. §-aiba ütköző, halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt csak mint bűnsegéd helyeztetett vád alá, az esküdtbíróság által a pótmagánvádló szóbeli inditványa alapján a főtárgyaláson feltett főkérdés azonban ellene, mint tettes ellen irányuk .... ~ ._ .... .„. .... .„ .„ 283 c*