Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Tartalommutató. XXII Lap s a BN. 48. §-a, valamint a Btk. 336. §-ának 7. pontja szerint minősülő lopás bűntettének tényálladéki alkalelemeit kimeríti .,. 95 337. §. 2. Hatvan korona értéket meg nem haladó gazdasági terménynek a mezőről való ellopása a Btk. 337. igában megjelölt körülmény fenforgása esetében nem a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894 : XII. tcz. 93. § ának a) ponlja alá eső és csak a káros fél indítványára üldözhető mezőrendőri kihágásnak, hanem a Btk. 333. és 337. §-aiba ütköző lopás bűntettének a tényálladékát állapiíja meg.(Határozat a jogegység érdekében) 3 92. A Btk. 337. §-ának rendelkezése szempontjából az eszköz tárgyi veszélyessége, tehát az veendő tekintetbe, hogy a megtámadottnak életére, vagy testi épségére nézve az eszköznek használata járhat-e komoly következményekkel. Ebben az értelemben a Flaubert-pisztoly nem fegyver 187 338. §. 8. II. Az a körülmény, hogy a lettes bel-, vagy külföldön volt-e két izben előzőleg büntetve, a Btk. 338. §-a alkalmazhatásának szempontjából közömbös „ ™ _ _ „ _. .., „ .„ 16 XXVII. FEJEZET. A rablás és zsarolás. 344. §. 191. Ha rablás bűntettének elkövetésében a tettesavagy a tettestársak valamelyike olyan fizikai erőszaknak a kifejtésével és alkalmazásával vesz részt, amelynek következtében a kirabolt egyén testi épsége is sérelmei szenvedett, az állapítandó meg, hogy anyagi halmazat forog fenn „ „„ 370 350. §. 89.1. Zsarolás vádja esetén nem mentésit annak a védekezésnek Aalósága, hogy vádlottak tettüket a jogos czél érdekében, tulajdonukat védve követték el, mert ez jogtalan módon történt. — II. Vádlottak marháik visszaszerzése, azok haszonvételében rejlő vagyoni előny végett egy czélból követtek el oly tetteket, melyekkel sértettet, erőszakkal kényszeritelték a zálogtartás elhagyására, ami a zsarolásnak képezi alkotó elemét. A sértett letartóztatása mint a személy ellen elkövetett erőszak, ez esetben a súlyosabban büntetendő bűncselekménybe olvad be _ .... 182 107. Zsarolás kísérlete állapíttatott meg, mikor vádlott bérszolga, kinek nincsen zálog- vagy visszatartási joga az utazó uti podgyászán, dijai biztosítása fejében a szállodából már eltávozott utazó birtokából annak uti podgyászát erőszakkal elvette abból a czélból, hogy sértett ezáltal 40 fillérnyi kiszolgálási díj megfizetésére kényszeríttessék... _„ .... — 212 140. Felmentés a zsarolás kísérletének vádja alól azért, mert vádlottnak az a kifejezett fenyegetése, hogy sértettet — m. kir. erdész — a minisztériumnál azért jelenli fel, mert ez tarlozását meg nem fizette, nem alkalmas arra, hogy sértettet kényszerhelyzetbe juttassa; már pedi£ a Btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás tényálladéki elemét képező fenyegetésnek az ismérve az, hogy alkalmas legyen arra,, hogy a sértettet valaminek cselfkvésére, eltűrésére vagy elhagyására kényszerítse 272 159. Felmentés a zsarolás vétségének vádja alól, mikor a Curia ugy találta,