Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Tartalommiitató. XIX Lap sága ezen állapotánál fogva mily mérvben lehet korlátozva, az orvosszakértők véleménye nem mellőzhető, inert e tekintetben csakis az orvosszakértők hivatottak nyilatkozni .... _ _ 178 285 §. 26.1. A Btk. 285. §-a a magzatelhajtás bűntettének tényálladékát nem köti a magzat korához. — II. A pénzjutalomért való ténykedés a Btk. 285. §-ának 2. bekezdésében emiitett «nyeremény vágy» legjellegzetesebb ismérve. — III. Magzatelhajtás bűntettére való felbujtási részesség czimén mondatott bűnösnek az, aki a nőt teherbe ejtette s aztán a kétségbeesett és öngyilkosságot emlegető nőnek a terhétől való szabadulásra szolgáló utat és módot megjelölte, őt e végből az ilyen dologban tapasztalattal biró nőszemélyhez utasította s a költségeket fedezte _ ..„ .... ..„ ._. 41 48.1. Vádlott az által, hogy a terhes nő kérelmére katéterrel ennek méhébe nyúlt, egyrészt annak méhmagzatát hajtotta el, másrészt a nő halálát okozta, és igy két büntetendő cselekmény tényálladékát valósitotta meg, a másodbiróság tehát nem tévedett akkor, amikor terhére nem a magzatelhajtás bűntettének és a gondatlanságból okozott emberölés vétségének eszmei, de anyagi halmazatát állapította meg. — II. Vádlottnak az a tette, hogy vádlott-társának a Btk. 285. §-ába ütköző és annak második bekezdése 2. tétele szerint minősülő bűntettét annak tudaiában, hogy ez közreműködéséért díjazva lesz, szándékosan elősegítette, helyesen minősiltetett az utóbb felhívott §. második bekezdésének 2. tétele szerint, tekintet nélkül arra, hogy ő tettét nyereményvágyból követte-e el, vagy a nélkül, mert ez a körülmény nem képez a Btk. 74. §-ában jelzett oly személyes tulajdonságot, vagy körülményt, amely a részesre nézve tekintetbe vehető nem volna „ .„„ .... 95 80. III. Nem állapíttatott meg halmazat, mikor a szülő nő a magzatelhajtás folytán meghalt _ „ .... .... 166 290. §. 27.1. Több büntetendő tényálladékot a törvény határozott rendelkezése nélkül egy tényálladékba foglalni nem lehet akkor sem, ha a megvalósított eredménytöbbség a vádlott egységes magatartásának volt a következménye ; minthogy a Bik. különös része nem tartalmaz külön intézkedést arra nézve, hogyha valakinek gondatlansága több ember halálát okozta, ugy az az általános szabályoktól eltérőleg büntetendő: ily esetben a halmazatra vonatkozó általános szabályokat (Btk. 96. §.) kell alkalmazni. — II. A hídépítési vállalkozó foglalkozása minden előképzettség, vizsgatétel és hatósági engedély nélkül gyakorolható; ehhez képest az általa foglalkozásában tanúsított gondatlanságból elkövetett emberölési cselekmény nem minősíthető a Btk. 291. §-a alapján .... .... 45 64. III. A kellő meggondolás nélkül, de tudva és akarva elkövetett cselekmény nem azonos a büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlansággal.._ 132 176. II. Bűnösség megállapítása az alsóbiróságok felmentő Ítéleteivel szemben, mikor vádlott mint földmives és ács, a közönséges gondosság tartozó kifejtése mellett tudhatta és előre is láthatta azt, hogy szolgáját baj érheti, ha a levágás alatt levő fa leesési körén belül tartózkodik, mert a fának ledülési időpontja kiszámíthatatlan és előre nem látott esélyektől függ s ennek daczára sértettet ott foglalkoztatta és csak az utolsó pillanatban figyelmeztette a menekülésre _ .„ 338 184. Egy szakma-munka végzésénél kifejlődött szokásra, mint mentő körülb*