Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Büntetőjogi Döntvénytár. 84 Ezek után az elnök az esküdteket elbocsátván, a törvényszék a főtárgyalás befejeztével 4909. évi január hó 19-én 244. szlm alatt hozott Ítéletével F. D. vádlottat a Btk. 301. és 306. §-ai alá eső, a 307. §. 1. bekezdése szerint büntetendő, erős felindulásban elkövetett halált okozott súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek nyilvánította és ezért az előzetes letartóztatásból nyolcz napnak beszámítása mellett egy évi börtönre ítélte el. A vádlott csatlakozásával védőjének, továbbá a kártérítés tárgyában B. I.-né, szül. R. E. sértett félnek és képviselőjének felebbezése folytán a budapesti kir. tábla 1909. évi április hó 27-én 3238. szám alatt hozóit jogerős másodfokú ítéletével a védő által a közbenszóló határozat ellen használt perorvoslalot alaptalannak találta; érdemben pedig a kir. törvényszék Ítéletét a BP. 385. §-ának 1 c) pontjában körülirl anyagi semmiségi okból megsemmisítette és vádlottat a jogos védelem fenforgása folytán a vád alól a Btk. 79. §-ának 2. bekezdése alapján a BP. 326. §-ának 3. pontja értelmében felmentette. A kir. törvényszék mint esküdtbíróság, azzal, hogy a jelen bűnvádi ügyet a bizonyító eljárás befejezése után annak következtében, mert a kir. ügyész az eredeti vád megváltoztatásával olyan bűncselekmény miatt emelt vádat, mely a kir. törvényszék mint büntetőbiróság hatáskörébe van utalva, az esküdtek mellőzésével leendő tárgyalás végett a kir. törvényszék mint büntetőbíróság elé utasította, a törvényt megsértene. A BP.-nak 374. és 352. §-ai, melyek a kérdéses közbenszóló határozatban az ezzel tett rendelkezés indokolására felhivatnak, a jelen esetre nem alkalmazhatók. A 374. §. ugyanis a biróság részéről az esküdleknek ;t vádlott bűnösségét megállapító határozata alapján hozandó Ítéletre vonatkozóan akként rendelkezik, hogy a biróság a 3 bekezdésben felsorolt eseteken kívül büntető Ítéletet hoz még akkor is, ha a bűncselekmény az esküdtek határozata szerint nem tar* toznék az esküdtbíróság hatásköréhez (374. §. 4. bekezdése); a 352. §. pedig meghatározza azokat a feltéleleket, melyek fenforgása esetében a biróság az esküdtek meghallgatása nélkül az eljárást megszüntető végzést, vagy a vádlottat felmentő ítéletet hoz ; de a vád megváltoztatása esetén követendő eljárásról az említett >í-ok nem rendelkeznek. Ezt az utóbbi eljárási a törvényszék előtti főtárgyalás! illetően, a BP. 316. és következő §-ai szabályozzák, melyek a 337. 1. bekezdése éneimében az esküdtbíróság előtt folytatott eljárásnál is megfelelően alkalmazandók. Az eredeti vád alapjául szolgáit tényállásnak a bizonyító eljárás következtében való megváltozása esetén a kir. ügyész a