Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Tarlalommulató. XI Lap alkalommal és mindannyiszor különálló cselekedettel, de ugyanazon jog sérelmére elkövetett bűncselekmények, a czél egysége és az akaratelhatározás közössége által összefoglaltan, egy bűncselekményt alkotnak. Ebből folyik egyfelől, hogy a folytatólagos bűncselekmény az utolsó bünismétlő aktussal nyer befejezést és másfelől, hogy a folytatólagosságnál fogva egységes bűncselekmény az anyagi törvény alkalmazásánál sem a minősítés, sem más szempontokból részekre nem osztható ... .... 273 155. Vádlottnak az a tette, hogy az általa ellopott névre szóló részvényekre a sértett nevét ráhamisitotta s a részvényeket elzálogosította, minthogy a vádlott a hamisítványt a jogosult személyében történt változásnak s ezzel saját, nem létező' tulajdonjogának bizonyítására használta fel, a lopáson felül a magánokiralhamisitás bűntettét is megállapítja .... 302 191. Ha rablás bűntettének elkövetésében a tettes avagy a tettestársak valamelyike olyan fizikai erőszaknak a kifejtésével és alkalmazásával vesz részt, amelynek következtében a kirabolt egyén testi épsége is sérelmet szenvedett, az állapítandó meg, hogy anyagi halmazat forog fenn _ 370 57. Sérti a törvényt az az Ítélet, mely különböző jogerős Ítéletekkel kiszabott többrendbeli szabadságvesztés-büntetésnek összbüntetésbe foglalása alkalmával az összbüntetést a hivatalvesztésből és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztéséből álló mellékbüntetésekre is kiierjesztette. (Határozat a jogegység érdekében.) _ .... „ .„ .„. .„ _ 121 103. A Curia a különböző jogerős ítéletekkel vádlottra kiszabott 4 évi fegyház, 3 évi börtön és hal hónapi fogházbüntetésből összbüntetést alakítván, 6 évi és 6 hónapi fegyházat szabott ki ... _ _ „_ .... 206 104. A Curia a különböző jogerős ítéletekkel 2 évi fegyházra, 4 évi fegyházra és 2 évi fogházra ítélt vádlott ellen összbüntetésül 7 évi fegyházat állapított meg.„ .„. _„ .._ .._ .... 207 IX. FEJEZET. A bűnvádi eljárás megindítását 6s a büntetés végrehajtását kizáró okok. 38.111. Deliclum colleclivum esetén az elévülés az utolsó véghezviteli cselekedet napjától számítandó .„ ... _ ._. .._ 70 112.11. A polgári bíróságnak az a végzése, melylyel a fennforogni látszó bűncselekmény jelenségei miatt a per iratainak a kir. ügyészséghez való áttételét rendelte el, mely azonban oly általánosságban van tartva, hogy a vádlottat fel sem említi, az elévülést nem szakasztja félbe 221 47. Bár azon időpontban, melyben a sajtójogilag felelős szerző kiléte kinyomoztatott s a vádló a vizsgálat kiterjesztését a vádlottra kérte, a Btk. 112. §-ában előirt három hónapi határidő már eltelt: a bűnvádi eljárás megindithatását kizáró elévülésről még sem lehet szó, minthogy nyomtatvány utján elkövetett bűncselekmények esetén a feljelentés tulajdonképpen mindig a szerző ellen irányul, mert a sajtójogi felelősség elsőfokon mindig a szerzőt terheli s a nyomozat, illetve a vizsgálatnak a feladata a felelősségre vonható szerző kilétének megállapilása 93 56. A Btk. 260. §-ában körülirt rágalmazás vétségének egyik tényálladéki elemét a más ellen valamely hatóság előtt büntetendő cselekmény el104. §. 108. 112. §.