Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

72 Büntetőjogi Döntvénytár mával, amennyiben az okiratnak nem az a rendeltetése, hogy a kiállítási költség lefizetését igazolja. (Ouria 1910 január 13. 232/1910. sz. a. III. Bt.) A kir. Ouria: A semmiségi panasz elulasittalik. Ellenben a bűncselekmény minősítésére és ebből kifolyóan a vádlottak büntetésére vonatkozóan is mindkét, alsófoku bíróság iléleie a BP. 385. §-ának 1. b) pontjában meghatározott semmiségi okból hivatalból megsemmisíttetik, vádlottak a Btk. 392. §-a szerinti minősítés mellőzésével csupán a Btk. 391. §-ába ütköző és a 92. §. alkalmazásával a 20. §. szerint minősülő közokirathamisítás vétségében mondatnak ki bűnösöknek és ezért a Btk. 391. §-a alapján, de a 92. §. alkalmazásával H. A. vádlott egy havi fogházra, Sch. M. vádlott pedig három hónapi fogházra Ítéltetnek. A Btk. 399. §-ában megállapított mellékbüntetés a Blk. 54. §-a alapján mellőztetik. Indokok : A kir. tábla Ítélete ellen a védő a BP. 385. §-ának 1. a) és b) pontja alapján azon az alapon jelenteti be semmiségi panaszt, hogy a szóban forgó igazolvány nem tekinthető közokiratnak, hogy annak egyik kelléke, a kiállítási kelet hiányzik, és hogy a hamisítványból senkire jogsérelem nem származhatott, minek folytán bűncselekmény tényálladéka nem forogna fenn ; továbbá azért, mert vádlottak cselekményét legfeljebb állategészségügyi kihágásnak kellelt volna minősíteni. Ezeket Írásban is indokolta. Ezt a semmiségi panaszt a BP. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében mint alaptalant el kellett utasítani, mert a községi állatorvos az 1888. : VII. tcz. értelmében közhivatalnok és a hivatali hatáskörében kiállított bizonyítványok közokiratok ; a kiállítási dátum a közokiratnak nem lényeges kelléke ; a Blk. 391. § ában fellételezett jogsérelem pedig nemcsak magánjogi, hanem közjogi sérelmet is jelent, mely jogsérelem a jelen esetben az állam által az Ausztriába szállítandó hus élvezhetősége szempontjából elrendelt hatósági ellenőrzés kijátszásában állott. Ami pedig a minősítést illeti, a semmiségi panasz azért alaptalan, mert az a körülmény, hogy a hamisított okirat hatóságilag meg nem vizsgált hus szállításának az elpalástolására szolgált, nem zárja ki a közokirathamisitás tényálladékát. A Btk. 391. §-ába ütköző közokirathamisitás tényálladéka tehát fennforog. Ellenben az alsófoku bíróságok tévesen alkalmazták a Btk. 392. §-át, amennyiben a törvény szerint ez a szakasz csak arra az esetre vonatkozik, amelyben a tettes a ha-