Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Büntetőjogi Döntvénytár. 65 34. /. Kártérítés kérdésében semmiségi panasz nem használható. — //. A becsületsértés vétségének nem tényálladéki eleme az, hogy a meggyalázó kifejezés az ezt használónak gondolatterméke legyen, hanem elegendő, hogy a használt kifejezés meggyalázást tartalmazzon; de sajtójogi szempontból is közömbös a felelősségre nézve, hogy a lapnak saját szellemi terméke tétetik-e közzé, vagy a közlemény egy más lapból vétetik át, mert a ST. 33. §-ában kiemelt felelősség eczikkekre is kiterjed. — III. A becsületsértésnél nem kivántatik különös sértési szándék, hanem a meggyalázó kifejezéseknek tudatos használata. — IV. Sajtó utján elköveteti becsületsértés esetén helyreigazító közlemény megtétele mint a cselekmény jóvátételének igyekezete, nem egyértelmű a bűncselekmény megszűnésével, az az eset körülményei szerint legfeljebb mint enyhítő körülmény a büntetés kiszabásánál szerepelhet. — V. A fizetésképtelenség tényének állítása magában véve még nem oly tényállítás, amelyből az következnék, hogy azt, akire ez vonatkozik, a büntető eljárás megindításának terhe alá vonná, vagy a közmegvetésnek tenné ki, mert a fizetésképtelenség beállta nem szükségképen bűncselekmény, hanem csak akkor, ha a Btk. vonatkozó szakaszaiban foglalt előfeltételek mellett állott az be, de ezek hiányában a közmegvetést sem vonja maga után. Annak a valótlanul híresztelése, hogy egy kereskedő vagy iparos fizetésképtelenné vált, csak a kereskedői jó hírnevet érinti s annak lealacsonyitására alkalmas. (Ouria 1909 szeptember 7. 6078/909. sz. a. I. Bt.) Büntetőjogi Döntvénytár. IV. S