Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Tartalommutató. VII mert nem tudta azt, hogy varrógépekre megrendelések gyűjtése az 1900 : XXV. tcz. tilalma alól az ugyanezen törvényczikk 3. §-a alapján kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelettel ki van véve _. .... 190 133.1. Megsemmisítés a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alá eső anyagi semmiségi okból és felmentés, midőn a Curia ugy találta, hogy a vád által eltulajdonitottnak állított pénzösszeg tulajdonjoga a sértett és vádlott között vitás és igy az eltulajdonítás jogtalansága és az erre irányuló szándék, mint a sikkasztás egyik lényeges tényálladéki eleme, vádlott cselekményében meg nem állapítható ~ .... .... _~ ._ — 260' 134. Megsemmisítés a BP. 385. §-ánuk 1. a) pontjában meghatározott semmiségi ok alapján és felmentés, mikor a Curia az alsófok állal valókul elfogadott tényekből vont következtetés utján ugy találta, hogy a vádlott jóhiszeműen és abban a jogos feltevésben irta a váltókra testvérének a nevét, hogy ezzel annak az érdekét is megóvja, s igy a vádbeli cselekményt nem a Btk. 75. §-a értelmében megkívánt s a jogsértő eredmény előidézésére irányuló szándékkal és tudattal követte el 262 171.1. Gondatlanság megállapítása, tekintve azt a könnyen előrelátható nagy veszélyt, melyet a gépkocsi gyors haladása és az azon alkalmazott figyelmeztető kürtjeleknek szokatlan élessége vagy erőssége a más jármüvek elé fogott állatok megriaszlása által gyakorol, ami a gépkocsival bánó egyéneket a menet lassítása, a kürtjelek biztos kezelése körül a legnagyobb gondosságra kötelezi... _ _ _ 331 176.1. A Curia állapítja meg az alsóbiróságok által valókul elfogadott tényekből, forog-e fönn büntetőjogi gondatlanság ? — II. Bűnösség megállapítása az alsóbiróságok felmentő Ítéleteivel szemben, mikor vádlott mint földmives és ács, a közönséges gondosság tartozó kifejtése mellett tudhatta és előre is láthatta azt, hogy szolgáját baj érheti, ha a levágás alatt levő fa leesési körén belül tartózkodik, mert a fának ledülési időpontja kiszámíthatatlan és előre nem látott esélyektől függ s ennek daczára sértettet ott foglalkoztatta és csak az utolsó pillanatban figyelmeztette a menekülésre „ ... ._ .... — .... ~ ~ ~ 338 189. II. Büntetőjogi gondatlanság megállapítása a munka vezetőinek és felügyelőinek kötelességük elmulasztása okából _~ ~~ .... 366 193. Büntetőjogi gondatlanság akkor forog fenn, ha a cselekvő vagy mulasztó egyén a jogsértő eredményt nem akarta előidézni, de annak be- §g következését a köztapasztalatnál vagy különös tárgyismereténél fogva előre láthatta, s azt módjában és kötelességében lett volna megakadályozni — .... — .... — ~_ — — .... 375 VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 79. §. 84. II. Azon ténymegállapítás mellett, hogy a sötétben, ittas állapotban, gyanútlanul távozó vádlottat a sértett támadta meg váratlanul, hogy a tettlegesség kezdeményezője, az elhalt volt, hogy a sértett teltleges támadása folytán kölcsönös dulakodás keletkezett, e közben a vádlott és a sértett a földre estek, hogy a dulakodás alatt a vádlott súlyos testi bántalmazást szenvedett s hogy a sértetten a szúrás a földön való hempergés közben ejtetett: helyesen következtetett a kir. tábla arra, hogy a vádlott a támadást magára nézve veszélyesnek és közvetlennek ismervén fel, a jogtalan és fenyegető támadás elhárítására a védelem jogos és szükséges volt s igy a Blk. 79. §-ában meghatározott, a beszámithatóságot kizáró ok fennforog „ ... .... .... „ _ 174 135. Sértett jogos téren állott, mikor a vádlottat, azért, mert ez őt tulajdon