Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Büntetőjogi Döntvénytár. hoz a kir. ügyészség csak egyes nyomozó cselekményeknek teljesítése végett intézhet megkeresést, 110. §-ában pedig azt. nogy a vádtanács a vizsgálat teljesítését csak fontos okból vagy tulnyomó czélszerüségi tekintetekből bizhatja a székhelyén kívül levő járásbíróságra, de nem korlátozza a kir. ügyészt abban, hogy egyes nyomozó cselekmények teljesítése iránti megkeresésével akár a járásbírósághoz, akár pedig a törvényszéki vizsgálóbíróhoz fordulhasson. A BP 281. §-ának 2. pontja szerint főtárgyalásra közvetlen idézésnek az egyéb feltételek fenforgása esetében akkor van helye, ha a terhelt bűnösségét bíróság előtt beismerte. A jelen esetben tehát, melyben Sz. V. a terhére rótt lopás elkövetését a nyomozást foganatosító csendőrök előtt beismerte, a közvetlen idézés elrendelésének inditványozhatása szempontjából a terheltnek birói kihallgatása vált szükségessé, ennek a vizsgálóbíró által való foganatosítása pedig — mint az a fentebbiekben kifejtettett — csak a törvény megsértésével volt megtagadható. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. 2. /. Az esküdtek kizárása kérdésében hozott esküdt' bírósági végzés végérvényes. (BP. 343. §. 3. bek.) — II. A főtárgyalás elnökének eljárása miatt a BP. 4-27. §. 5. pontja eseteinek kivételével, nem használható semmiségi panasz. — III. Az esküdti képességet kizáró körülmény nem vonja maga után, hogy az ily körülmény daczára az esküdtek jegyzékébe fölvett egyént az ügy elintézéséből is ki kell zárni. A BP. 343. §-ában fel nem sorolt képességhiányok csak az 1897: XXXIII. tcz. 10. és következő §§-ban meghatározott eljárásban érvényesíthetők, a peres eljárásban nem. (Ouria 1908 október 21. 6908/908. sz. a. I. Bt.) A kir. Ouria: A semmiségi panasznak a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján dr. U. A. esküdt kizárása miatt és a vádbeszédnek az elnök által történi megszakítása miatt bejelentett része, továbbá