Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Tartalommutaló. XLIX l. a) pontja alapján a vádlóit javára, bűncselekmény hiányából való felmentése érdekében bejelentett semmiségi panasza, mikor az elsőbíróság ítéletét csakis vádlott és ő is csupán enyhítésért felebbezle meg s így az a bűnösség kérdésében jogerőre emelkedett 295 431. §. 159.1. A felebbviteli főtárgyaláson vádlottnak jelen volt különvédője semmiségi panaszát e bíróságnál, a BIJ. 431. §-ának 2. bekezdése értelmében szabályszerűen bejelentvén, a vádlottnak, mint aki a felebbviteli főtárgyaláson meg nem jelent, jogorvoslati joga már nincsen, minek folytán a másodbiróság Ítélete előtte kihirdetendő sem lett volna 301 432. §. 3.1. Az elnöki intézkedések miatt vagy határozatok ellen bejelentett perorvoslatok elfogadása vagy visszautasítása is a bíróság hatáskörébe tartozik; megsemmisítése az elnök visszautasító határozatának ..„ .„. 8 190. Az a bíróság, melynél a semmiségi panaszt bejelentették, csak a panasz visszautasítása esetén tartozik indokolt végzést hozni s csak az ilyen visszautasító végzés ellen van felfolyamodásnak helye, ellenben visszautasítás esetén kívül a semmiségi panasz külön végzés nélkül már a törvénynél fogva a Curiához felterjesztendő s az ezt kimondó és csakis a belső ügykezelésre vonatkozó határozat ellen pedig a felfolyamodás teljesen ki van zárva .... ._ . . 351 434. §. 2. A főtárgyalás elnökének eljárása miatt a BP. 427. §. 5. pontja eseteinek kivételével, nem használható semmiségi panasz.,.. _ _ .,„ 4 3. Semmiségi panasz visszautasítása kizártság czimén, mikor a vádlottak a Btk. 87. §-ának alkalmazásával Ítéltettek halálbüntetés helyett fejenként 15 évi fegyházra, ez a büntetés a Btk. 92. §-ának körülményei mellett sem lévén enyhíthető. (87. számú döntvény alkalmazása.) 8 203.1. Annak elbírálása, hogy a vádlott tudta-e. vagy legalább gyanitotta-e, vájjon az általa megszerzett ingó dolgok a Btk. 370. vagy a Kbtk. 129. §-ában irt tiltott módok egyikén jutottak a birlaló kezéhez s így forog-e fenn vele szemben büntetendő cselekmény tényálladéka, vagy nem ? csak a valóknak elfogadott tényekből vont következtetés utján állapitható meg; a semmiségi panasz tehát nem a ténymegállapítás, hanem a tényekből való következtelés helyessége, azaz felülvizsgálat tárgyát képező jogkérdésre irányulván, ez a BP. 437. §-ának 1. bekezdése által kizárva nincs és azt a kir. tábla tévesen utasította vissza... 378 437. §. 14. Az a körülmény, hogy vádlott tényállításainak valóságát bebizonyitotta-e, ténykérdést képezvén, ennek felülvizsgálatába a kir. Curia nem bocsátkozhatik ; a Curia csakis azt vizsgálhatja, hogy a tényállítások valódisága olyan-e, amelyek folytán a vádlott az ezeket kisérő meggyalázó kifejezéseket joggal használhatta a sértettel szemben _ „ .... 39 26. A Curia állapítja meg, hogy vádlott a jogtalanság tudatában cselekedett-e?.., .... „. _ „ 60 29. A Curia vizsgálat alá vette a támadás és a védekezés viszonylagosságát (relativitás) ; abból a tényből, hogy vádlott a halált okozó súlyos testi sértést éjjel, ki nem világított udvaron, védelem közben Büntetőjogi Döntvénytár. III. (I