Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

XLII Tartalommutató. 3. és 4. pontjába ütköző vétkes bukás vétségében. A lettazonosságnak imént kifejtett elveiből az következik, hogy a vádtanács végzése megszüntető részének joghatály nem tulajdonitható, a közvádló jogosítva volt a vád alá helyezés tárgyát képező ponton felül a Btk. 416. ^-ának 2. és 3. pontjában említett mulasztások miatt is az elsőfokú főtárgyaláson vádat emelni _ _ _ _ „ .„ _ .... 123 96. Nem sértette meg a bíróság a tettazonosság szabályát (BP. 325. §.), mikor a kir. ügyész által vád tárgyává tett azon cselekedeteket, melyek miatt a közvádló sikkasztás czimén emelt vádat, hűtlen kezelésnek minősitette _ . . „ _ L _ _ L L 18$ 114. Szemben a vádló azon indítványával, mely csalás kísérletének megállapítására irányult, a bíróság befejezettségei állapított meg _ 218 161. Az ügyész vádlott ellen azért emelt vádat, hogy a 12 éves lányt erőszakkal házasságon kívüli nemi közösülésre kényszerítene. Iga« ugyan, hogy a tábla vádlottat a vádiratban körülirt eme cselekménye miatt nem erőszakos nemi közösülés bűntettében, hanem megfertőztetés bűntettében mondotta ki bűnösnek, mindazonáltal a vádbeli cselekménynek ekként lett minősítése miatt a táblai Ítélet nem tekinthető olyannak, mint amely törvényes vád nélkül hozatott, azért, mert a másodfokú bíróság a vádba tett cselekmény felett határozott, a minősítésre vonatkozólag pedig a bíróság a vádinditványhoz kötve nincs ... 305 192. A vádnak és az ítéletnek tárgyát a tett képezi és pedig abban az alakulatban, melyet az a vádló által panaszolt, illetőleg a bíróság által megállapított tények szerint nyert. Ebből, valamint a BP. 325. ^-a első és második bekezdésének rendelkezéseihői folyik, hogy a vád fenforgásának és hatályának elbírálásánál egyedül az az irányadó, hogy a vádló mily tényeket panaszol; emellett a vádló részéről a tettnek a büntető törvény melyik rendelkezése alá vonására, vagyis a cselekmén] minősítésére, s ezzel kapcsolatban a vád fentartására vagy elejtésére vonatkozóan tett nyilatkozat közömbös és a bíróság döntését nem befolyásolhatja. (Határozat a jogegység érdekében) .... .„ .... 353 193. I. A vád tárgyává tett cselekmény minősítésénél nem a fél részéről erre vonatkozólag telt nyilatkozat, hanem a panaszolt tények mibenléte az irányadó... .... _ .... _ 357 197. A Curia az alsóbiróság által valókul elfogadott tényeket a közvádló semmiségi panasza folytán felülvizsgálván, eltérően az alsóbiróság álláspontjától, ugy találta, hogy nem gondatlanságból okozott, hanem a Btk. 301. §-a alá eső — szándékosan elkövetett — testi sértés forog fenn :!»i7 XIX. FEJEZET. FőtárjjyaJás az esküdtbíróság előtt. 343. §. 2.1. Az esküdtek kizárása kérdésében hozott esküdtbirósági végzés végérvényes. (BP. 343. §. 3. bekezdés.) — 111. Az esküdti képességet kizáró körülmény nem vonja maga után, hogy az ily körülmény daczára az esküdtek jegyzékébe fölvett egyént az ügy elintézéséből is ki kell zárni. A BP. 343. §-ában fel nem sorolt képességhiányok csak az [897 : XXXIII. tcz. 10. és következő §§-ban meghatározott eljárásban érvényesíthetők, a peres eljárásban nem 4 354. §. 32. A BP. 354. §-a kötelezőleg csak azt irja elő, hogy amennyiben több vádlott van, a kérdéseket a vádlottak mindegyikére külön kell feltenni;