Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

liüntetőjoyi Döntvénytár. 58. / Felmentése a 16-ik éleiével be nem iöllöll vádlottnak azon a ezimen, hogy nem bírt a uádbeli orgazdasági cselekmény bűnösségének felismeréséhez szükséges belátással. — //. A Curia állapítja meg az alsófok által valóknak elfogadott tényekből vont következtetés utján, hogy vádlottnál megvolt-e a felismerési képesség. (Curia 1908 október 6. 6594. sz. a.) A kir. Curia: A semmiségi panaszt elutasítja. Indokok: A tábla felmentő ítélete ellen a főügyész a felebbvileli főtárgyaláson semmiségi panaszt jelentett be a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján és azt a koronaügyész is fentarlotta. A semmiségi panasz azonban, mint alaptalan, a BP. 437. §-a értelmében elutasítandó volt a következő indokokból: A tábla a BP. 437. §-ának 1. bekezdése szerint a Curia határozatánál is alapul veendő ténykép állapította meg. hogy azokat az ingóságokat, melyeket T. B. vádlott A. K.-tól vagyoni haszon végeit megszerzett, ez utóbbi a gazdájától. W. L.-tól lopta, s ezt T. B.-nak is megmondotta. Ezzel szemben a tábla által valónak elfogadott az a másik tény, hogy A. K. a szóban forgó ingóságokról T. B. előtt akként nyilatkozott, hogy azokat már régen lopta gazdájától, akivel erre a lopásra vonatkozólag kiegyezvén, ezen egyesség által a lopót dolgok tulajdonjogát megszerezte, rendszerint nem szolgáhatna indokul arra, hogy arról, aki A. K.-tól azokat az ingóságokat tett nyilatkozat alapján megszerezte, a bűntudatos szándék hiány megállapittassék és cselekménye jóhiszeműsége alapján büntetlena nek mondassék ki; mert ugyanis A. K.-nak érintett nyilatkozatábóa közte, mint bollosinas és W. L, mint szolgálatadó kereskedő közölt fennállolt szolgálati viszonynál fogva, kellő belátási képesség melleit, nem lehetne azt a tudatot meríteni, hogy a szóban forgó ingóságok az azok ellopása után létrejött egyesség értelmében csakugyan A. K. jogos tulajdonaivá váltak. Minthogy azonban T. B. vádlott 1892. évi szeptember 19 éu születelt. tehát a vád tárgját képező cselekmény elkövetésekor még nem töltötte be élete 16-ik évét, az ily kiskorú egyéntől pedig nem lehet elvárni azt az érett megfontolást és észszerű Büntetőjogi Döntvénytár. III 8