Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Büntetőjogi Döntvénytár. <)!) hónapig terjedhető fogházbüntetést állapit meg, ellenben a könnyű testi sértés vétségének mellékbüntetése a Btk. .'502. §-ának 3. télele szerint 400 K-ig terjedhető pénzbüntetés, mig :i Btk 473. §-ában meghatározott vétség mellékbüntetése a 484. >j szerint a viselt hivatal vagy állás elvesztése. A most tímlitetl két mellékbüntetés közül ;i viselt hivatal vagy állás elvesztése súlyosabb, mint a pénzbüntetés, nemcsak azért, mert rendszerint vagyoni tekintetben is hasonlíthatatlanul érzékenyebben sújtja az elítéltet, mint emez, hanem különösen azért, mert a viselt hivatal vagy állás elvesztése oly nagy erkölcsi súllyal nehezedik az elítéltre, amely egymagában is felülmúlja a pénzbüntetésnek, mint mellékbüntetésnek alkalmazásával járó hátrányokat. Mit sem változtat ennek a tételnek a helyességén az a körülmény, hogy mig a könnyű testi sértés vétsége miatt mellékbüntetésül a pénzbüntetés minden esetben alkalmazandó, addig a hivatali hatalommal való visszaélés vétsége miatt a BN. 36. §-a alapján a viselt hivatal és állás elvesztésének kimondása mellőzhető ; mert annak elbírálásánál, hogy a kérdéses két vétség közül a törvény melyiket bünteti súlyosabban, egyedül a törvényben megállapított büntetési tételek vehetők irányadóul, nem pedig az, hogy egy felmerült esetben a biróság melyik szakasz alapján állapithat meg kisebb büntetést. Nem hagyható figyelmen kívül a kérdés eldöntésénél az sem, hogy a törvény a bűnvádi eljárás megindítását illetően szigorúbb intézkedést tartalmaz a Blk. 473. § ábau meghatározott vétségre, mint a könnyű testi sértés vétségére, mert mig az előbbit hivatalból rendeli üldözni, addig az utóbbi vétség elkövetője ellen csak a sértett fél indítványára tehető a bűnvádi eljárás folyamatba, amely körülmény a már fentebb elmondottakkal kapcsolatban szintén amellett szól, hogy a könnyű testi sértés vétsége enyhébb beszámítás és cselekménynek vétessék, mint a.hivatali hatalommal való visszaélés; mert az ellenkező felfogás érvényre emelése azt a visszásságot eredményezné, hogy annak a közhivatalnoknak felelősségre vonása, aki hivatali gyakorlatában valakit tettleg oly súlyosan bántalmaz, vagy bántalmaztat, hogy a bántalmazás folytán a sértett 8 napon belül gyógyuló testi sérülési is szenvedett, a sértett fél tetszésére volna bizva, holott azok az okok, amelyek szükségessé telték, hogy a közhivatalnoknak a Btk. 473. §-ában meghatározott cselekménye megtorlása iránt hivatalból tétessék intézkedés, épp ugy, sőt még fokozottabb mértékben forognak fenn akkor, ha a közhivatalnok bántalmazása annyira súlyos volt, hogy 8 napon belül gyógyuló testi sertést is idézett elő. 7*