Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)
74 Büntetőjogi Döntvénytár. 34. Valamely büntetendő cselekményért a büntetőjogi felelősség mindenkor annak elkövetőjét terheli, hacsak a beszámithatóságot kizáró okok valamelyike nem forog fenn. Ezt a büntetőjogi felelősséget a cselekmény elkövetője a mástól nyert megbízásra való hivatkozással nem háríthatja el magáról, mert a megbízás adása büntetendő cselekmény elkövetésére a megbízó részességét megállapíthatja ugyan, de a tettes felelősségét megszüntetni nem alkalmas. Nem háríthatja el magáról a büntetőjogi felelősséget az általa elkövetett bűncselekményért az ügyvéd sem, akár a féltől nyert megbízásra, akár az ügyvédi rendtartás 62. §-ára való hivatkozással, mert a meghatalmazvány az ügyvédi rendtartás idézett 62. §-a szerint feljogosítja ugyan az ügyvédet azon intézkedések megtételére, melyek a reája bízott ügy rendes vitelével és teljes befejezésével összekötvék; s az ügyvéd által ezen megbízatása körében végzettek, írottak, vagy élő szóval előadottak harmadik személyekre nézve ugy tekintetnek, mintha a megbízó fél maga tette volna, ha a jelenlévő fél azokat azonnal vissza nem vonja; ámde az emiitett §. az ügyvéd által, habár megbízása körében, esetleg elkövetett bűncselekmények tekintetében a beszámithatóságot kizáró, vagy a büntethetőséget megszüntető okot nem foglalván magában, az ügyvédnek ama cselekményekért való büntetőjogi felelősségét nem zárja ki. (Ouria 1908 október 13. 6728/1908. sz. a. I. Bt.) A kir. Curia: A koronaügyész perorvoslala alaposnak találtatván, kimondatik, hogy az ügyvédi rendtartás tárgyában alkotott 1874: XXXIV. Icz. 62. §-a, mely szerint az ügyvéd állal a féltől nyert meghatalmazvány alapján végzettek, Írottak, vagy élő